Digitális pedagógus konferencia 2012

Egy érdekes rendezvényen járt kiküldött tudósítónk, Farkas Márti “virtuális könyvtárosunk”. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán május 26-án megrendezett egész napos konferencia – amelyre az ország számos pontjáról érkeztek pedagógusok – délutáni párhuzamos szekciói közül kettőt mutatnék be az öt közül: Virtuális tanulási környezet tervezése és működtetése – a tanulás és tanítás lehetőségei a Second Life-ban; Online közösségek szerepe az oktatásban és a nevelésben. Nem tudom, az olvasóink közül hányan vannak olyanok, akik tudják, mi is az a Second Life, ezért egy kis összefoglalóval kezdem Habók Lilla (PhD hallgató, megbízott előadó az ELTE-PPK-n) előadásának rövid elbeszélése előtt.

A Second Life (SL) egy olyan virtuális világot jelent, amelyet a felhasználók alakítanak ki, a szó szoros értelmében, azaz, ők hozzák létre a helyszíneket, a tárgyakat, stb. Nekem első látásra igen hasonlónak tűnt a The Sims nevezetű játékhoz, ahol szintén egy, a valóságos világhoz rendkívül hasonlatos tér alakul ki. Illetve a The Sims esetében a játék magával hozza a világot magát, s néhány épületet, a tárgyak összességét, míg az SL-nél a felhasználók is készíthetnek tárgyakat, ahogyan épületeket is. A bemutató videóval talán jobban beleláthatunk ebbe a világba, valamint a bővebb ismertetőért az SL Hungary oldalát ajánlanám. (Valamint, engedjék meg, hogy egy filmajánlót tegyek: igen hasonló témával találkozhatunk a Gamer – Játék a végsőkig c. hollywoodi filmben Gerard Butler főszereplésével.) Kristóf Zsolt (aki a Debreceni Egyetemen főiskolai tanársegéd) volt az, aki bevezette a szekciót azzal, hogy az SL világának struktúráját felvázolta, majd Habók Lilla következett a Könyvek és könyves közösségek a virtuális térben c. előadással, amellyel az SL-en meglévő lehetőségeket mutatta be a könyvolvasásra, majd az azzal járó élmények egymás közötti megosztására, stb. Az SL által nyújtott 3D-s kommunikációs platform segítségével lehetőség van arra, hogy országokon átívelve találjunk magunknak olyan közösségeket, amelynek tagjai hasonló érdeklődési körrel rendelkeznek, mint mi. Ehhez persze szükség van az angol nyelv bizonyos fokú ismeretére. E virtuális világban rejlő lehetőséget már több, valójában is létező könyvtár (Bayerische Staatsbibliothek, The University of North Carolina at Pembroke könyvtára) is felismerte, s állandó virtuális könyvtári ügyeletet tartanak fent, amelyet úgy kell elképzelni, hogy az adott könyvtáros virtuális karaktere (“sim”-e) ott ül a SL világában létrehozott könyvtár épületének tájékoztató pultjánál, s várja az odalátogató simek kérdéseit. Magában az SL könyvtárban is vannak újonnan beérkezett dokumentumok “kihelyezve”, amelyekre ha rákattintunk, letölthetjük az abstract-ját. Az SL világában vannak olyan könyvtárak is, amelyek csak a virtuális térben találhatók meg, náluk az olvasóterembe belépve, a kiállított könyveket egy klikkel letölthetjük. Van, amelyiknek szintén csak az abstract-ját, de találhatunk olyat is, amelynél a full text is elérhető. Habók Lilla elmondása szerint ezek a könyvtárak inkább a külsőre fektettek nagyobb hangsúlyt, semmint a tartalomra, de talán idővel ez is változni fog. A párhuzamos szekciók egyik rettentő nagy “áldása” az, hogyha az egyik helyen csúszás van, s az érdeklődők esetlegesen szeretnének áttérni egyik szekcióelőadásról a másikra, sanszos, hogy lemarad arról, ami érdekelné. Ez történt ezúttal is, így Nagy Bence Moly.hu előadásának a végére sikerült csak megérkezni, és a zárszavakat sikerült csak elcsípni, melyek szerint a Moly.hu az olvasás népszerűsítése végett jött létre, ahol a “polc létrehozása” segítségével az iskolákban könnyebbé válhat az ajánlott irodalom elérése, ismertetése, az azokhoz való kedv, érdeklődés felélesztése. Utóbbit a könyvekből kiragadott idézetekkel is el lehet érni, mivel a “molyok” egy-egy elolvasott könyvhöz feljegyezhetik az őket leginkább megfogó idézetet, amelyekkel felkelthetik a szintén “molyok”, vagy csak egyszerű látogató figyelmét. (Mindenképpen érdemes felhívnunk Olvasóink figyelmét, hogy komoly polcunk van a moly-on, érdemes benézni, és ott is követni bennünket. A köszönet Kalmár Csillát illeti ezért!) A következő, s egyben utolsó előadás, melynek tanúja voltam, Káldos János (MEK) Változások egy témára – Digitális könyvtár, digitális pedagógus c. előadása. A digitális könyvtárak megjelenésével kezdődött el a valóságos térben, időben jelenlévő könyvtárak haldoklása, mivel az olvasónak könnyebb és nem utolsó sorban kényelmesebb otthonról kutatni, olvasni a dokumentumokat. Nem mennek már be a könyvtárakba, nem keresik ott a könyveket, csak akkor, ha a Google nem “dobott ki” más útvonalat a kívánt dokumentum eléréséhez. Érdemes továbbá arról is szót ejteni, hogy az Amazon eladásainál az e-book formátumban lévő dokumentumok eladási számai túlnőtték már a hagyományos, paperback-es változatokét. Káldos János felvetette még azt is, hogy az Amazon a jövőben akár könyvtárként is funkcionálhat majd, hiszen számtalan olyan könyv van, amely már nem kapható kereskedelmi forgalomban, náluk mégis lesz néhány példány, melyet adott esetben szolgáltatni tudnak. Az előadás második részében az OSZK digitális szolgáltatásai közül beszélt néhányról, amelyek jól hasznosíthatók az oktatás területén. Ilyen volt például a Magyar Digitális Képkönyvtár, a Magyar Nyelvemlékek, a Nyugat 1908-2008, Erkel Ferenc honlap. Természetesen a teljesség igénye nélkül történt mindez, hiszen az időkeret nem tette lehetővé mindegyik oldal bemutatását. Kindlevarázs: Mártinak köszönjük!