A jövőben nem lesznek hivatásos írók (?!)

E-könyvekkel (is) kapcsolatos rendezvényeken, előadásokon nem egyszer hallhatunk az elektronikus irodalom “hátrányairól”, amelyek nem csak hazai jelenségek. Egy közelmúltban megjelent angol nyelvű cikk  (There will be no more professional writers in the future John Barber, The Globe and Mail, 2012. júl. 24.) egy részletét idézve fórumot nyitottak a mobileread-en, melyben a cikk által is felvetett problémákról fejtették ki véleményeiket a hozzászólók. Az idézett cikk tartalma összefoglalva: Ewan Morrison, egy befutott brit író, a mostanában megjelent Tales from the Mall szerzője is tapasztalta ezeket az e-kiadás árnyoldalait. Hiába harangozták be művét úgy, mint a “XXI. századi irodalom egyik fontos lépését”, a kiadó előlegét megkapva, gyakorlatilag ingyen dolgozott. Azonban, ha nem csatlakozik ahhoz a digitális masszához, amely napjainkat meghatározza, kiszorítják az irodalmi gazdaságból. A digitális könyvvilágban teljesen mindegy, hogy valaki az “irodalmi pantheon magasságaiból” vagy a “legalacsonyabb lövészárkokból” érkezik, egyaránt hasonló jutalékban részesül: 10 centet kap minden 1.000. kattintáskor, amely műve ajánlójának linkjére esik. Az írók bevételektől esnek el e-könyvük kedvezményes árusításakor, az érte járó szegényes szerzői jogdíjak miatt, valamint azért, mert művük digitális volta végett könnyen kalózmartalékká válhat. A megjelenő rengeteg amatőr író, akik képesek szinte a semmiért dolgozni, kiszorítják a hivatásos írókat a kereskedelemből, így ők arra kényszerülnek, hogy mentsék megélhetésüket, miközben a szabad kultúra eltörli a régi szerzői jogot, amely eddig védte őket. Ha valaki helyt akar állni az üzleti világban, kereskedelemben, elengedhetetlen, hogy haladjon a technológiával. Ez a helyzet áll fent a fórumban olvasottak alapján is, ahol van, mikor az egyik, a haladó oldalt világítják meg, és van, mikor pedig a régi, jól bevált, a szerzők számára biztosabb megélhetést biztosító felére esik a reflektorfény. Pozitív példaként hozták fel, hogy néhány e-könyves író milliomos lett az eladásokból. Azt ugyan nem hangsúlyozzák, hogy ez self-publishing révén történt-e, vagy hagyományos kiadói közreműködéssel, de mindenesetre megtörtént. Persze felmerül a kérdés, hogy vajon ez az összes e-könyveket (is) kiadó szerző közül, vajon mennyi embert érint? Bizony, nagyon valószínű, hogy egy millió író közül csupán 10-20-ról beszélünk, ami azért meglehetősen kevés. De az is érdekes lenne, hogy ezeknek a szerzőknek az eladási rátájához hozzájárult-e a már papíralapú publikálás sikeressége is, vagy teljesen “újak” a szakmában, mindenféle hagyományos előzmény nélkül? Az e-könyv olvasás még mindig gyerekcipőben jár a világban, s ezért inkább hosszútávú befektetésnek tűnik ilyen formában publikálni. Nem annyira olcsó mulatság egy e-könyvolvasó, es hazánkban sem mindenki engedheti magának. Magyarországot és az általános magyar mentalitást tekintve, az sem kizárt, hogy éppen megtehetné, hogy vásárol magának egy olvasót, azonban idegenkedik az ilyen mértékű újítástól, s inkább veszi a papíralapút. Az sokkal egyszerűbb, hiszen bemegy a boltba, leemeli a polcról, kifizeti, és olvassa. Ezzel szemben a sok lehetséges e-könyvolvasó közül jobb esetben ki kell választania a számára leginkább megfelelőt, mely némi kutatással jár. Már, ha egyáltalán érdekli, mire is adja ki azt a több tízezer forintot. Majd ha már megvan, a kezelést is meg kell tanulni, a könyvek rápakolását, a rajta keresztül történő vásárlást (amelyhez persze meg kell adnunk valamely internetes webáruházban a bankszámlaszámunkat – ez szintén ijesztő egyeseknek). Ha lemerül, feltöltést igényel, stb.. Még sokáig lehetne sorolni az e-könyvolvasóval járó kellemetlenségeket, amelyeket gyakran emlegetnek. Ezáltal még sokan ódzkodnak tőle. Akik eleve nem hívei az elektronikus kütyüknek, ezt sem fogják használni. Sokan vannak, akik luxuscikknek tekintik, amivel a másik csak felvág. Ennyiből sajnos, ha manapság valaki papírkönyvet olvas, azt is lassan luxusnak kellene számítani, hiszen azok sem túl olcsóak. De persze minden nézőpont kérdése 🙂 Kinek, mi az olcsó, a drága… Ezzel csupán a hazai “gyerekcipőt” szerettem volna megmagyarázni. S habár egyre többen vásárolnak Kindle-(szerűeke)t, nem robbanásszerűen nő az ekönyvolvasók (sem az ebook-reader, sem a “humán” értelemben) száma itthon. Így nem is fognak egyik napról a másikra tömegesen vásárolni e-könyveket, s a szerzők milliomossá válásának ideje is kitolódik, már ha egyáltalán eljön. Szóba került a fórumon az is, hogy ha valaki jobban szeretne keresni, self-publishing útján adja ki a műveit, ahol a szerzőé a műből származó haszon 65-70%-a. Így könnyebb a meggazdagodáshoz vezető út, de még mindig szükséges – ahogyan a kiadói e-könyveknél is – a marketing. Ha a szerző (ez mindkettő kiadási módra igaz lehet) kezdő ugyan, de jó kapcsolatokat ápol a könyves ipar bennfenteseivel és/vagy a kritikusokkal, máris ott lehet az élvonalban. Sőt, megkockáztatom, nem is kell művésznek lennie, hiszen elég, ha csak a hírverést követően magasak az eladási számok. (Mostanában olvashattunk olyan híreket is, hogy egyes szerzők “pozitív visszajelzéseket” vásároltak az Amazonon a könyveikre:-)). A saját kiadásra hoztak azonban negatív példát is, mely szerint az ily módon publikálók felének – egy felmérés szerint – az éves jövedelme kevesebb, mint $500 (annak ellenére, hogy más hasonló íróknál sokkal látványosabb a siker). Hány író él meg csupán az írásból? Egyesek szerint, a napokban is hagyományos publikálás hívei is megélnek, ha nem is úgy, mint régen, s az, hogy Ewan Morrison majdhogynem ingyen dolgozott, a következőkre engedi következtetni a posztolókat: az író nemzedék csatlakozóban van a munkásosztályhoz, azaz, először a munka, aztán a fizetés. Viszont ebben az esetben érdemes megkérdezni a kiadókat, hogy akkor mégis miből éljen a szerzőjük, miközben ír? Lehet ugyan siettetni a munkát, de vagy minőséget kap a kiadó – gondolom -, vagy plusz eggyel nő az egy évben kiadott címek száma. (Hozzátenném, azért régen sem volt könnyű csak írásból megélni, és az írók/költők nagyobb része gyakran újságírással, netán szerkesztéssel kereste meg a mindennapi kenyerére valót. Szerk. megjegyzése:-) Rossz-e az irodalomnak, hogy létezik a digitális kiadás? Ezt a kérdést az dönti el, aki éppen felteszi a kérdést. A fórumozó szerint, Ewan Morrison csak “nyafog”, hogy nem kap előleget. Az írókkal való efféle bánásmód azonban az e-könyv kiadás előtt is létező jelenség volt. Már akkor is haldoklott ez a rendszer – mondja a komment írója -, mert a kiadók a kasszasikerekre támaszkodtak. Ezt “ölte meg” az irodalmat, nem pedig az internet. Persze az utóbbi még hozzátett azzal, hogy úgymond, megszüntette a szerkesztői munkakört. Mindenki kiürítette az asztalfiókját, és leporolta az akár évek óta ott álló kiadatlan műveit -, melyek között valljuk be, vannak olyanok, melyek jobb, ha ott maradtak volna -, majd nem egyszer a nyelvtani-nyelvi helyesség, központozás és helyesírás mellőzésével vagy hiányosságával adatja ki a self-publishinget ajánló szolgáltatóknál. Ezért pedig a szolgáltató se vonható felelősségre, attól függetlenül, hogy az ember hajlamos őket is okolni. Van olyan olvasó, aki el tud tekinteni ettől a színvonalrombolástól, van, aki pedig nem, s ha meg is vásárolta a művet, elolvasatlanul – akár – törli az olvasójáról. “Az íróknak a nyelv az eszköztára”. Ha azt nem tudja használni, az olyan – már ha megengedik ezt a talán túlzó párhuzamot -, mint ha a cukrász nem tudná használni a robotgépet. Az olvasók többsége olyan, hogy ha valamiért fizetnek, az legyen tökéletes, vagy nagyon közel hozzá. Amellett, hogy a fiatalabb generációk tagjai, ha netán ráveszik magukat, hogy olvassanak, ezzel a színvonallal fognak találkozni. S a helyesírás attól is alakul, ha az ember olvas, rendszeresen találkozik a szavakkal. Milyen nemzedék fog kikerülni ilyen minőségű olvasmányok után?! Természetesen – a leírtaktól függetlenül – az e-könyvolvasóknak és maguknak az e-könyveknek rengeteg sok előnyük van, azonban a forrásként választott fórum nem azért jött létre, hogy az e-irodalom pozitívumait taglalja, így ez az összefoglaló cikk sem ilyen természetű. Ha a pozitívumokról szeretnének olvasni, kérjük önöket, keressék fel a korábbi posztjainkat! ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Farkas Mártinak köszönjük az összefoglalót, várjuk szíves megjegyzéseiket, véleményüket! Jó olvasást! Kindlevarázs