A könyvek ünnepe –

Néhány poszttal előbb már szóltam néhány szót a 18. Nemzetközi Könyvfesztiválról, s többek között ajánlóval is szolgáltam, így hát mit volt mit tennem, jómagam is megjelentem az egyiken, amely előadásblokk a Digitális közgyűjtemények a weben címet viselte. Ennek a rövid “utóközvetítése” következzék az alábbiakban. Némi nehézségek után (kompatibilitási gondok – amelyet csak a korán érkezők kiváltsága volt, hogy észlelhettek -, gilisztákra méretezett széksor távolságok) Bánkeszi Katalin, az OSZK Elektronikus Dokumentum Központjának igazgatója, moderátori funkciójának eleget téve, felkonferálta az előadásokat, majd bővebben az első előadót, Simon Morrisont, a Google szerzői jogi és kommunikációs menedzserét. Elmondta, hogy a Google fontosnak tartja a régi, akár nehezen hozzáférhető dokumentumok digitalizálását, amely egyet jelent a kulturális javak megőrzésével. Ezért is jött létre 2004-ben a Google Print, későbbiekben a Google Books, amely mára már 400 nyelv 15 millió könyvét tartalmaz összesen. Ehhez az eredményhez 43 partner-könyvtár – köztük 12 európai – nyújtott segítséget abban, hogy szolgáltatta nekik a könyveket. Továbbiakban megemlítette még a Google eBooks online kereskedelmi programját is, amellyel talán versenyre akar kelni(?) az Amazonnal, valamint az eddig még csak Amerikában működő szolgáltatás Európát is meghódító tervéről is ejtett néhány, igen diplomatikus szót. A szerzői jogi tövénnyel kapcsolatosan – hiszen annak a szakembere tulajdonképpen – felvetett egy problémát: egy adott könyv megéri az első és esetleg a második kiadást is, azonban megjelenésük óta elfogytak már a kereskedelemből, és sehol sem lehet hozzájutni, viszont a szerző halála után még nem telt el az a bizonyos 70 év, amely után legálisan lehet pl. közzétenni az interneten. Vagy egy másik gond is gördül néha eléjük, mégpedig az un. árva könyvek helyzete, amelyeknek nem található meg a jogtulajdonos. Ennek kiküszöbölése érdekében elmítette, hogy szeretnének egy olyan adatbázist létrehozni(?), amely tartalmazza a dokumentumok jogtulajdonosait… (ez a rész ködös volt, mert oldalra pillantva egy éppen elaludni készülő hallgatót pillantottam meg :-)) Célja tehát a Google-nek egy olyan globális könyv adatbázis létrehozása, amely során a felhasználók és a partnerek feltételeit, igényeit kielégíti, s ennek köszönhetően maga is gyarapodhatna. Ismét csak egy diplomatikus kifejezés. Simon Morrison előadását befejezvén a következő választ adta egy hallgató “Mikor lesz Magyarországon Google eBooks-szolgáltatás?” kérdésére: “Reméljük, nemsokára.” Itt, most átugranék néhány előadást, amelyeket az előzőekben nem jegyeztem fel az ajánlottak listájára, így következzék Moldován István – OSZK Digitális Gyűjtemény Osztály osztályvezetője, a MEK egyik alapítója – előadásáról szóló összefoglaló, amely a A Magyar Elektronikus Könyvtár szerepe a hazai digitális könyvtárak között címet kapta. Előzetesben el kell mondanom annyit, hogy sajnos nem marad elég idő arra, hogy ez a téma ténylegesen ki legyen fejtve, ugyanis az előtte szólók elkobozták az erre az előadásra szánt idő jó részét. Pedig…! No, dehát ez van. Moldován úr egy rövid felsorolással kezdi, amelyben a hazai és az országhatáron kívülre került, magyarajkú területek digitális könyvtárait ismerteti. (Érdekesnek tartom, hogy mi, könyvtárszakos hallgatók nem értesülünk képzésünk során ezekről… ) Majd rátér egy nehézségre, miszerint többször találkoznak olyan könyvtárakkal, amelyek állományvédelem és -féltés céljából nem engedik adott dokumentumaikat digitalizálni, mivel gyakran megesik, hogy a folyamat során lapjaira bontják a könyveket. Kihangsúlyozta, hogy nekik nem a dokumentumok szkennelése elsősorban a feladatuk, hanem a már előzőleg valakik által digitalizált  művek előkészítése, ellenőrzése, formázása, konverziója (html, doc, pdf, mp3, prc, stb.), egyszóval egységesítése a feladatuk, a gyűjtés és a megőrzés előtt. A “számháború” folytatásaként – melyet Simon Morrison kezdett, s mindenki más követett az előadásai során – megtudhattuk, hogy jelenleg a MEK-en 9100 dokumentum elérhető, s 70-80.000-es látogatottságnak örvendhetnek naponta. A Wikipédiával való kapcsolatáról is említést tett, amelyben kitért arra, miszerint tervben van, hogy a MEK-en tárolt dokumentumok által közölt információk is megjelennének az utóbbi szócikkeiben. A továbbiakban nagy lépésekben végigszaladt a diáin, majd summázta a célját: egy magyar elektronikus könyvtári hálózat, amely összefogja mindazokat a könyvtári projekteket, amelyek során már hozzáláttak állományuk ilyesfajta megőrzéséhez. Végezetül két érdekes, (részben) elhangzott mondat: “A könyvkiadók felszámolják magukat az e-bookok során.” (Biszak Sándor) A papírkönyv káros a fakitermelések miatt, míg az e-bookok környezetkímélőek. (nem pont ezekkel a szavakkal idézett valaki valakit) Farkas Márti “virtuális könyvtáros”