Hogyan NE írjunk cikket az ekönyvekről?!

Örvendetes, hogy egyre többeket érdekel az ekönyvek témaköre, és az is, hogy az olvasóeszközök, mint az őket használók száma is folyamatosan növekszik. Így az sem meglepő, hogy a sajtóban írásokat elkövetők is “rákaptak a témára”, és segítik a folyamatot. Az azonban sajnálatos, amikor kevésbé hozzáértők próbálnak “ismeretterjeszteni”. Miért baj ez? Azért, mert amikor a gyanútlan olvasó tájékozódni próbál, azt gondolja, hogy amit a tévében mondanak/interneten vagy újságban írnak, az úgy van… (Vö. írástudók felelőssége.) Jöjjön akkor a pellengér:-) Az index-en jelent meg szeptember 11-én a meglehetősen értelmetlen című “Nem tudunk ötezer oldalt megspórolni egy e-könyv-olvasóval” írás, Valuska László és Apró Annamária “billentyűzetéből”. 1. “itthon se komolyan vehető eszköz, se elég tartalom nincsen, és ami van, az is drága”. Eme gyönyörű mondat azonnal megadja az egész alaphangját. Mit jelent az, hogy itthon nincs komolyan vehető eszköz? Ha csak a Kindle-t néznénk, több nagyáruházban, és számos kisebb kereskedő kínálatában szerepel, nem is szólva arról, hogy az interneten rendelve 2-4 napon belül a kezünkbe adja a futárposta. De sorolhatnám a Nook, Koobe, Pocketbook és egyéb eszközöket is, amelyek szintén kaphatók sok helyen Magyarországon. Tartalomból annyi van, amennyi, de ha a kötelező olvasmányokat tekintjük, amiről elvileg a cikk szólna, azok nagyobb része rendelkezésre áll. Ami nem, annak a XXI. század elején elég furcsa szerzői jog inkább az oka, nem a Kiadók. “ami van, az is drága” – most akkor nem sikerült eldönteni, hogy van vagy nincs? 😛 “A jó hír, hogy a kötelező olvasmányokat nagyon könnyű elérni az interneten, főleg PDF-ben” Gratulálunk! Igazán kár, hogy az e-könyvek szokásosnak mondható formátumai a prc és az epub, a PDF ebből a szempontból (konvertálás) éppen a legproblémásabb. “A kötelező olvasmányok elérhetősége viszont az elavult iskolai könyvtári rendszeren és a szülők pénztárcáján múlik.” A kötelező olvasmányok többsége olcsó Diákkönyvtáros verzióban megvásárolható, ha körül nézünk az utca sarki használt könyveseknél, akár 50-100 Ft-ért is számos különböző cím megvásárolható. Sőt, nagy valószínűséggel az “elavult iskolai könyvtári rendszerben” is megvannak. Ha csak ezért, akkor nem szükséges ebook-olvasót venni! Az ebook-olvasó ugyanis nem azoknak való, akik utálnak olvasni, és az évi 1-3 kötelező olvasmány a végsőkig leterheli a szellemi kapacitásukat. Az ebook-olvasó ugyanis e-book-ot (is) olvasó embereknek való, kortól egyébként nagyjából függetlenül. “De mi szól amellett, hogy a gyerekek papír alapon olvassák el azt az ötezer oldalt? A könyvillatú spray óta gyakorlatilag semmi.” Roppant vicces. Ugyanígy amellett sem szól semmi, hogy ebook-olvasón olvassák őket. Teljesen közömbös, hogyan s miképp olvassák őket, csak olvassanak! Talán annyiban nem közömbös, hogy a mostanában egyre divatosabbá váló könnyített olvasmányokat célszerű lenne mellőzni, de az egy másik poszt témája lehet majd. “Az e-könyvek e-könyv-olvasón és számítógépen is olvashatók” Valóban, továbbá tableten és okostelefonon is, sőt nem okos, de megfelelően nagy kijelzőjű mobilon is. És? A cikk ekönyvolvasókról akar(t) szólni… “addig az e-könyvekben bármire nagyon gyorsan rá lehet szűrni.” Lehet, de azt hiszem, ezt inkább keresésnek hívják. “jegyzetelhetőek és a papíralapú könyvekkel ellentétben multimédiás tartalom is rendelhető a szöveg mellé, hangoskönyv, zene, filmrészlet vagy illusztráció is.” Lehet, hogy le vagyok maradva, de ilyen ekönyvolvasóval még nem találkoztam. Talán csak nem iPad-re gondoltak a szerzők? Netán olyanon is írtak, mert (irigység on:) ha nem is tudják, mi az, de azért telik rá (irigység off). Szóval 1. az iPad NEM e-könyv-olvasó 2. a diákok nagy részének mostanában nem lesz ilyenje (se). Jegyzetelni a Kindle-n (és társain) valamilyen szinten lehet, de akkor már inkább marad a kézírás a diákoknak. “Az e-könyv használata emellett segítené a részképesség-zavarral vagy fogyatékkal élő gyerekek integrációját többek között az állítható betűméret vagy a felolvasóprogramok segítségével.” Tessék? Egészen pontosan itt kire gondolhattak a szerzők? Betűméret állításnál például? Vakokra? Vagy a dyslexiásokat segíti a betűméret-állítás? A felolvasás még szintén nem nevezhető standard, jól működő lehetőségnek az összes olvasón, jóllehet vannak ígéretes próbálkozások. A többi részképesség-zavart sajnos nem sikerült ebbe a kontextusba beillesztenem.:-( “Abban tanárok és könyvkereskedők is egyetértenek, hogy az olvasás és szövegértés megtanulása mindennél fontosabb” Igen, sőt a vasutasok, ápolónők, postások és tv-szerelők, de talán még az esztergályosok és kőművesek is. És kit érdekel? Nem akart jönni a következő gondolat, és kellett írni valamit? “amíg ezeket a képességeket nem tudják hatékonyan, addig mindegy, hogy iPaden vagy Kindle-ön olvas valaki.” Hát, nagyon nem mindegy, de ezt már feljebb kifejtettük. Azért legalább kibújt a szög (és az iPad) a zsákból. “Ha holnap kellene beiskolázni a gyerekemet, de nem akarunk se tankönyveket, se kötelező irodalmat vásárolni, hanem inkább e-könyvre költenénk, akkor mit tud ajánlani? – tettük fel a kérdést Kocsis András Sándornak, a Kossuth Kiadó elnökének, aki egyben az e-könyveket is árusító Multimédiapláza vezetője is: „Ebben a pillanatban semmit nem tudunk tenni, mert e-verzióban csak a töredéke áll rendelkezésre a szükséges könyveknek.”” Roppant értelmes kérdés! Még nem hallottam arról, hogy az iskolában csak úgy beszólhatunk, hogy köszi, mi inkább nem kérjük a tankönyveket:-) De nyugodtan tegye fel a kezét, akinél ez így van. (Mindezzel nem mondom, hogy szívesen fizeti ki az ember értük az elég borsos árukat, csak a kérdés teljesen irreleváns itt, mert nem az e-könyvek témaköre, hanem a hazai tankönyvbizniszé.) Kocsis Úr valóban a Kossuthnál van, pontosabban elnök-vezérigazgató, de ezért bizonyára nem sértődik nem. Azt viszont nem is tudtam, hogy Földes Lacit lefokozták? Mert eddig Ő “igazgatta” a Multimédia Plázát, bár talán nem vezérigazgatóként. “az egyetemi kötelezők sokszor elérhetetlenek, mert vagy csak régi kiadás létezik, amit már kiloptak a könyvtárakból, vagy magyarul még meg sem jelent az adott kötet. A folyóiratok cikkeinél még rosszabb a helyzet.” Egyetemi kötelező? Az mi az? 🙂 Az egyetemi szakirodalmat az egyetemi könyvtárakban szokták olvasni, illetve a jegyzetboltokban megvásárolhatók. Ja, hogy nincs belőlük digitális verzió? Hát ez valóban gáz, de semmi köze az ebook-olvasókhoz. A kiadók/szerzők/szerzői jog sara leginkább. “Ezért a legtöbb karon az oktatók a hallgatókkal közösen hoznak létre zárt, jelszóval védett digitális könyvtárakat.” Az ilyen kijelentésekkel csak óvatosan, mert még kijön a TEK. Ez ugyanis nem éppen jogszerű megoldás, ha jól tudom. “Különösen nehezíti a helyzetet, hogy bár az e-könyveket számítógépen is lehet olvasni, e-könyv-olvasókhoz itthon alig lehet hozzájutni: legfeljebb korábbi Kindle 4-hez, a Nookhoz vagy a Kobe-hoz lehet, azoknál rosszabb készülékekkel pedig nem is érdemes kezdeni.” Ez egyszerűen hihetetlen! Most döntsék már el, hogy gépen vagy ebook-olvasón szeretnének olvasni. Ebook-olvasóhoz itthon roppant egyszerű hozzájutni, bemegyünk a boltba és veszünk, vagy “felmegyünk az internetre” (sic!) és rendelünk. Korábbi Kindle 4??? Jelenleg annál újabb nem nagyon lehet kézben Magyarországon a Kindle-kből, mert kb. másfél hete jelentették be az újakat, de még nem is szállítja őket az Amazon. Rosszabbakkal nem is érdemes kezdeni?? A Kindle 3 3G vagy Kindle 3 wifinél mindegyik újabb Kindle “rosszabb” (=kisebb teljesítményű, ha a paramétereket nézzük). Ettől még mindegyik remekül használható arra, amire való. “Bár Amerikában néhány egyetemen, illetve Európában már pár középiskolában is csak e-könyvben olvashatóak a kötelező irodalmak,” Azt a néhányat érdemes lett volna felsorolni akár, sok helyet nem foglalt volna:-P “a jelenlegi informatikai őrület veszélyes, mert a társadalmi egyenlőségeket növeli az e-könyv” Növeli az egyenlőségeket?? Akkor e-könyv olvasót MINDENKINEK!! Hamar, hamar… “Nincs megfelelő eszköz: ami van, az nem olyan jó,” Ezt már hallottuk, akkor is ostobaság volt. Minek ismételgetni, nem értem. “sokan olvasnak tabletekről is, amiket nem tekintünk e-könyv-olvasónak, mert nincsen nekik remegésmentes e-ink képernyőjük” Remegésmentes e-ink képernyőjük?? Ez felér a robbanómotoros számítógéppel, amit egyik középiskolai tanulóm vélt feltalálni egy számítógéptörténetről szóló irományában:-) Az se kis bukta volt… “Közben a kiadók érthetően nem vásárolták meg a sikerkönyvek kiadási jogait e-könyvre, mert nem lett volna honnan visszahozni az arra elköltött pénzt.” Na, talán ezt lett volna értelmes elmagyarázni a kedves Olvasóknak, hogy ez miért van. “Az e-könyvek után is 27 százalékos áfakulcsot kell fizetni, ezért nem lehet az árat leszorítani,” Nem ezért nem lehet az árat leszorítani. Ezzel az ár 22%-al nő, amit az állam tesz zsebre, mint ÁFA. Ha ez nem lenne, nem leszorítaná az árat, csak a kiadó 22%-al kevesebbért adhatná, ha akarná. Nyilván jó lenne, de ez EU-s probléma, max. unortodox módon lehetne megoldani.:-) “A fenti három probléma miatt az e-könyv-olvasók külföldről legálisan, jó minőségben, jó vásárlói környezetben vesznek könyveket, illetve kalózkodnak, amennyiben nincs megteremtve a legális vásárlási lehetőség.” Külföldről azok vesznek kényelmesen könyvet, akik tudnak “külföldiül”. 🙂 A kalózkodás és az “amíg nincs megteremtve a legális vásárlási lehetőség” között nagyon nagy valószínűséggel gyenge korreláció van, ha egyáltalán… Jelenleg Magyarországon 4-5 kötetnél nem sokkal több lehet, amiből 100 példánynál többet adtak el e-könyv formában, és kérdés, van-e, amiből 500-at? Ez egy nagyon komoly probléma! “Idegen nyelvű szövegeknél a beépített szótár is hasznos lehet. Mondjuk vizsgaidőszakban nem a legjobb, hiszen a könyvtárból kikölcsönzött példányokban sárga filctollal már pontosan kijelölték a lényeget.” Egy a sárga filces mondat honnan került elő? Vagy az e-könyvben jelölték meg sárga filccel? Hát, le is törném a kezét, aki a Kindle-men sárga filccel jelöli meg az oldalakat:-) “Az akkori tapasztalatok nem kedvezőek: sokak szerint a kézi keresésnél is sokkal lassabb (itt a több könyv közötti ugrálásra kell gondolni)” Az előbb meg azt írták, hogy “addig az e-könyvekben bármire nagyon gyorsan rá lehet szűrni. ” Akkor most melyik a frankó?? (Elárulom: az e-könyvben sokkal gyorsabban lehet keresni:-) Nincs mit! “nem hasznos a navigációs rendszere” Nem megy benne a GPS, vagy mi a gond? Netán körülményes a filekezelése, vagy a menürendszer bonyolult? Legalább meg kéne tudni fogalmazni, mit akarunk. A “nem hasznos” ellentéte a hasznos. Elképzeltem egy ebook-olvasót hasznos navigációs rendszerrel:-DD LOL! “nem minden fájlformátumot tud kezelni ügyesen.” Hát valóban nem, csak azokat, amiket ismer. De azokat nagyon ügyesen, szórakoztatóan, sőt huncutul kezeli:-) Aki ezt írta, az viszont nem kezeli túl jól a szavakat. Vagy meg kellene tanulni. vagy nem kellene erőltetni. “Digitális Irodalmi Akadémia, aminek a kotárs magyar irodalom legjei a tagjai. Viszont ezekkel a könyvekkel komoly fenntartásaink lehetnek: nem olyan egyszerű mondjuk Kindle-re könnyen olvasható változatban feltenni.” Valóban nem szerencsés, hogy a DIA nem támogatja a Kindle formátumát, de nem nagy mutatvány Kindle-formátumra alakítani őket, mi is posztoltunk róla. PhD vagy akadémiai doktori nem kell hozzá… „a könyvek tartalma szabadon olvasható, azonban például a konverzió elkészítése már jogvédelem alatt áll, tehát nem használhatom kereskedelmi célokra, viszont néhányan mégis ezt teszik”. A public domain szövegek szabadon felhasználhatók, a konverzió önmagában nem áll jogvédelem alatt. Ha írunk róla, fejtsük ki, mit akarunk ezzel, vagy ne vágjunk bele. “Az ekonyv.hu-n már ezer szépirodalom található” Ezer könyv, ezer kötet, ezer cím?! De ezer irodalom, ezt így nem szoktuk mondani… “külföldi irodalom jogait is nagyon nehéz megszerezni, utóbbiért sokszor külön kell fizetni a kiadónak” Ugyanúgy fizetni kell érte, mint papírkönyvek esetében. Olvasónak sok köze nincs hozzá, lényegtelen. “A hazánkban nem nagyon létező e-könyv-piacot megrázni nem fogja az Amazon esetleges megjelenése, mivel nincs mit megrázzon, egyszerűen uralkodni fog:” Ismét csak kérdezném: az olvasót ez hol érdekli? Ezek a könyvszakma problémái. Az “Amazon elárasztja a magyar könyvpiacot” című hype azonban nem túl reális, az olvasók számára abszolút nem jelent veszélyt. Az esély pedig kevés rá, mert annyira kicsi és jelentéktelen a magyar piac, hogy az Amazonnak akkor se érné meg, ha nálunk éjjel-nappal mindenki e-könyvet “vásárolna” – mint ahogy nem teszi, “Minden elérhető” Miután azon sírtunk, hogy nem nagyon van kínálat, a végső tanulság, hogy minden elérhető?? Amúgy akár a Kindle-varázs E-Tékáját is meg lehetett volna említeni, mint az “ekönyv formátumban elérhető” ekönyvek egyik legnagyobb bázisát Összegzésül Azt hiszem, aki mindezen végigküzdötte magát, láthatja, hogy bizony sokkal jobb lett volna, ha ez az indexes írás NEM népszerűsíti az ekönyvolvasást! Ha nem ez volt a célja, akkor meg minek írták? Írni felelősség, ezt kéri számon ez az írás. lyen rövid cikkben ennyi hibát elkövetni, ez az “írás megerőszakolása”. Iskolában/egyetemen az elemzett cikket a kukába dobnám, és javasolnám, hogy fussanak neki újra ennek a körnek (esetleg a felvett honort átutalhatják nekem, mint lektornak, vagy felajánlhatják valami nemes célra). Én szégyellném, ha ilyet írnék. Ellenben szívesen írok a témáról bármely lapnak, aki igényes a saját színvonalára és tiszteli az olvasóit! Az ekönyvek iránt érdeklődőknek nagy nagy tisztelettel ajánlom a tavalyi rádiós beszélgetést, ami ezt a témát teljeskörűen, és remélhetően közérhetően járja körbe. Olvasóinktól meg azt kérném, terjesszék, hogy olvasni jó, “ekönyvolvasni” szintén! Kindlevarázs