Kis ország – kis ekönyv-piac?

A dánok elhúztak, az osztrákok bezárkóznak: folyamatosan nő az e-könyv piac a legfrissebb elemzések szerint. A napokban jelent meg az O’Reallynél a “The Global eBook Market: Current Conditions & Future Projections” összefoglaló igényű munka frissített verziója, amely a “nagy cápák” – USA és Nagy-Britanniát soroltuk ide – mellett az ún. európai “kis halak” helyzetét is vizsgálja (hazánk sajnos még nem kerülhetett fel erre a listára). Az elemzés a növekedés olyan tényezőit vette górcső alá, mint például az adott piac mérete és kapcsolatrendszere, az adókulcsok, árazási szabályzat és nem utolsó sorban a kulturális háttér, beleértve az olvasói attitűdöt is. Az első ország, amelyről szót ejtenénk: Dánia, a maga 5,5 millió fős lakosságával szép ívű fejlődést tudhat maga mögött. A piac egyik meghatározó tényezője, hogy a lakosság nagy része folyékonyan beszél angolul, így sokszor a fordításra nincs is szükség/igény. A helyi kiadók gondozásában, 2012-ben 7000 e-könyv készült, 2013 januárjára pedig ezt a listát nem kevesebb, mint 13 000-re szeretnék kibővíteni. A fejlődés dicséretes, még akkor is, ha Dániában a széles e-könyvkínálat ellenére – felmérések alapján – az e-könyvolvasó készülékek csupán egy vékony réteget hódítottak meg, az abszolút uralkodó ezen a téren ugyanis az iPad. Ami a terjesztést illeti, már 2005-ben megalakult egy platform, a Publizon (hangoskönyv, pdf és epub formátum szerepel a palettájukon); hetente ad ki egy top 10-es bestseller e-könyv listát, emellett külföldi címeket is beszerez (főleg az Amazon UK-ről). Ezek hatására a 2011-es könyveladás 1–2%-át már az e-könyvek tették ki, annak ellenére, hogy Európában itt az egyik legmagasabb – 25%-os! – a nyomtatott és e-könyvre kivetett adó. A második kis ország, ami felkerült a listára, a hazánkkal szomszédos Ausztria. Ebben nem kis szerepe volt Németországnak, aki piaci közelségével és nyelvazonosságával (eltekintve a német nyelv változataitól) szoros szomszédi kapcsolatot ápol Ausztriával. A két ország közötti e-könyv export és import arány mindkét fél részéről megváltozott: Ausztria egyre jobban határai közé szorul, ha hazai szerzők alkotásairól van szó, a német címek importja viszont folyamatosan nő. Ráadásul Németországban megnyílt a “honosított” Kindle áruház az Amazon jóvoltából 2011 áprilisában, ami további arányeltolódást eredményezhet. Az elszigetelődést mélyíti, hogy az osztrák kiadók anyagilag oly mértékben elővigyázatosak, hogy a digitalizálásba való befektetés sok helyen lekerült az étlapról, különös módon még az oktatási rendszerben sem bevett az online felületek, digitalizált könyvek rendszeres használata, a diákok nyilvánvaló bosszúságára, hiszen elég, ha a gyakran beszerezhetetlen kötelező olvasmányokra gondolunk. Egy 2011-es felmérés alapján a kiadók 17%-a készít e-könyveket, 21,7% tervezetbe vette, 36% pedig teljes mértékben elzárkózik tőle. Ezek alapján nem csodálkozhatunk, hogy csupán pár új címet adnak ki e-könyv formában – DRM-mel vagy digitális vízjellel ellátva –, ezekre ráadásul szinte lehetetlen rákeresni terjesztői felület hiányában. A nagyobb kereskedelmi kiadók építettek ugyan címlistát, digitális kiadásokat készítenek, de terjesztésükhöz már a németországi piacot választották. Az osztrák kiadók konzervatív elzárkózásának hatására a könyveladás 1%-a volt e-könyv, előrejelzés alapján 2015-re! talán felkúszik 5–7%-ra. Reméljük, ebben nem követjük az “osztrák sógorok” példáját. Kis terület, kis lakosság; utolsóként a szintén szomszédos Szlovénia került terítékre. Dániához hasonlóan masszív angolul olvasó közönséggel bír (hoppá!), ez a hazai készítésű e-könyvek gyűjtőlistáján is megmutatkozik: 15–20%-os arányban képviseltetik magukat az angol nyelvű alkotások. Akárhogy is, ez a kulturális nyitottság nem képes segíteni a piaci helyzeten, mivel több oldalról is nyomás alatt áll. Szlovénia méretéből adódóan megkülönböztetett helyzetben volt egészen 2011 áprilisáig, ugyanis ekkortól lehetett beszerezni iPadet, anélkül, hogy a szlovén honpolgár átlépte volna az országhatárt, esetleg külföldön tartózkodó rokont/ismerőst zaklatott volna a beszerzéssel. Ezért is vásároltak rengetegen Kindle olvasót, hogy hozzáférhessenek az óriási katalógushoz, mivel a már említett hazai e-könyvlista mindössze 300 tételből áll. Emellett az adókulcs 20%-os az e-könyvekre (a papír alapúra 8,5%), a 2011-es válság óta az előállítás stagnál, így a kiadóknak nyilvánvalóan nem éri meg befektetni egy hazai terjesztői felület kialakításába. Az egyedüli valószerű perspektíva a kiadók digitális fejlődése lehet, ami kaput nyithat a szlovén áruházak előtt a nemzetközi platformokra (pl. Amazon vagy Kobo). Ez idáig szinte csak a Mladinska kiadói csoport indult el ebbe az irányba, és az Apple iBookstore-ral közreműködve (ami megakadályozhatja az osztrák piachoz hasonló elszigetelődést) a legnépszerűbb címfeltöltővé vált az országban. A fenti háron példából láthattuk, eléggé vegyes a hozzáállás. Kíváncsian várjuk a következő friss és ropogós jelentést, lehet, hogy abba már hazánk is belekerül. 🙂 Az összefoglalót cikket Dányi Beatrix készítette. Köszönjük! (Folyt. köv.)