Kortársak a könyvespolcra – DIA a Kindle-n!

Közzétéve november 29, 2011 | Szerző: kindlevarazs

Régóta foglalkoztat a kérdés (vélhetően nemcsak engem), vajon a DIA (Digitális Irodalmi Akadémia) anyagai miért nem hozzáférhetőek az elektronikus olvasók tulajdonosai számára? Erre számos különböző bonyolultsági fokú válasz létezik természetesen az egyszerű “csak”-tól a “többoldalas jogi levezetésig”. Hamarosan kicsit körbejárom a témát, de most gyorsan bemutatnék egy megoldást (Borek András ötlete nyomán, amire Balogh Fruzsina hívta fel a figyelmemet. Mindkettőjüknek köszönöm!) Bár András azt írja, hogy “szerintem a legegyszerűbb módja a dolognak…“, azt hiszem, az enyém még egyszerűbb:-)) A dolog előfeltétele, hogy üzemeljük be a PC-nken a SENDtoReader alkalmazást. (Erről március posztunkban írtunk.) Ha ezzel megvagyunk, szörföljünk el a DIA weblapjára (http://pim.hu/dia), és keressük ki a minket érdeklő könyvet. Mi egy alapvetően fontos kötelező olvasmányt választottunk példa gyanánt – Csukás István: Süsü, a sárkány című örökbecsűjét! Idáig – gondolom – mindenki önállóan is eljut, ha mégse, akkor Csukás István, Csukás István digitalizált művei és a lap alja tájékán:-) Ekkor a következő kép tárul a szemünk elé:

Süsü a keretben:-)

És most következik a “hihetetlen bonyolultságú” konvertálási művelet! Az egér jobb gombjával kattintsunk a jobboldali, a Süsüt magában foglaló keret területére, és a megjelenő menüből válasszuk a “Megnyitás új fülön” menüpontot. Ezzel a szöveg íme kiszabadult a keretéből, és szabadon letölthetővé vált. Ha tovább szeretnénk szerkesztgetni, akkor innen letöltve azt már megtehetjük. De a legegyszerűbb megoldás ezután az, hogy a telepített SENDtoReader gombra kattintva egyszerűen elküldjük a Kindle-olvasónkra! KÉSZ!

Süsü, a sárkány a Kindle képernyőjén!

Wifi-kapcsolat közelében pár másodpercen belül megérkezik Süsü, a sárkány írott változatban, és már olvashatjuk is magunknak (vagy a feltörekvő ifjú generáció tagjainak). A kötetnek nincs címlapja, borítója, tartalomjegyzéke, de ettől eltekintve tökéletesen olvasható. Ha ezek nélkül nem tudnánk meglenni, akkor az előbb említett módon a keretből kiszabadítva letölthetjük és szebbre formázhatjuk. És akkor ezek után térjünk vissza arra a kérdésre, miért nem könnyíti meg a dolgunkat a DIA azzal, hogy eleve “ekönyv-olvasó barát” formában kínálja ezeket a műveket? Talán kezdjük azzal, hogy a DIA oldalán a Felhasználási feltételeknél ezt olvashatjuk: “Felhasználási feltételek A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) című adatgyűjtemény egészének szerzői jogi jogosultja a Petőfi Irodalmi Múzeum. A DIA honlapján – a szerzők engedélyével – közölt irodalmi mű, műfordítás, tanulmány, bibliográfia, illusztráció, kép és hanganyag szerzői joga a szerzők vagy jogörökösök tulajdona. A szükséges felhasználási jogokkal a Múzeum jogszerűen rendelkezik. Azoknak a szövegeknek, képeknek és hangzó anyagoknak, amelyeknél ezt külön nem tüntettük fel, szerzői jogosultja a Petőfi Irodalmi Múzeum. Kérjük, hogy Ön is tartsa be a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény előírásait! Minden további nélkül olvashatja és magáncélra letöltheti, kinyomtathatja a honlapon közölt szövegeket, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással. Azonban nem áll jogában azoknak vagy azok bármely részletének kereskedelmi jellegű, elektronikus vagy nyomtatott formában történő felhasználása, módosítása, másolása, többszörözése, terjesztése, továbbítása, megjelenítése, előadása, reprodukálása, közzététele. Ezek a cselekmények a fent említett jogszabályba ütköznek, és az abban megfogalmazott jogkövetkezményekkel járnak. Nice! Eddig ok, senki nem akarná ellopni ezeket a műveket, ámde:

1. Mi az akadálya például annak, hogy ezek a MEK-be is bekerülhessenek? Ugyanis a feltételek azt zárják ki, hogy kereskedelmi/üzleti célra felhasználhatók legyenek. A OSZK-n belül “még” működő MEK tudomásom szerint “nonprofit intézmény”.

2. Ha az ilyen felhasználás tiltott, akkor hogy lehet, hogy PIM ezeket mégis pénzért átadja a kiadóknak (lásd következő interjúban)?

3. A DIA-ban szereplők (a magyar irodalom neves reprezentánsai) bizonyára megérdemlik azt az életük végéig nekik folyósított juttatást, amiért ezen művek közreadásához hozzájárultak. De azért itt már felmerül pár további kérdés: a. Abban az esetben, ha egy kiadó megvásárolja az adott kötet újabb kiadásának jogát, akkor ugye pár bőrt csak “lehúz mindenki a rókáról” – az írók, esetleg a leszármazottaik, és a DIA is… Ugye az világos, hogy ebben az esetben a köteteket már párszor kifizették… b. Ha tfh. egy kötetért már nem állnak sorba a kiadók, meg a szerző sem él már jó ideje, akkor miért nem elég, hogy DIA fizet az örökösöknek, és a kötet cserében a közé (lásd előbb MEK). Hogy ne legyen félreérthető, nem szabad prédának (=public domain) ajánlanám (bár azért a 70 év kicsit durva), hanem a MEK-be, nemzeti közkincsnek. Ha ez nem járható, akkor miért is fizetünk érte? Sosem kedveltem az “adófizetők pénzéből” kezdetű siránkozást, de ez most bizony pontosan ide illik. c. Nagy öröm ez az un-ortodox megoldás (DIA), mert nem tudok így kapásból hasonló példát szerte a világon (kérem, aki tud, informáljon bennünket!), de ha már így fizetünk érte az adónkból, akkor valami “olvasóbarátabb” megoldásra hadd tartsunk igényt!

Várom a visszajelzéseket, véleményeket és mindenkinek jó olvasást kívánok!

Kategória: Kezelés | A közvetlen link.

Kortársak a könyvespolcra – DIA a Kindle-n! bejegyzéshez 23 hozzászólás

  1. gukker szerint:
    december 29, 2011 - 10:13 du.

    Nem is a Süsüvel van a gond, hanem pl. az olyanokkal, mint Tersánszkytól a Kakuk Marci
    ( http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=1&origOffset=-1&docId=420&secId=37801&qdcId=3&libraryId=-1&filter=Ters%C3%A1nszky+J%C3%B3zsi+Jen%C5%91&limit=1000&pageSet=1 )
    Tele van szórva bal oldalon random oldalszámokkal. Ez agyon is vágja az egylépéses konverziót. A tipográfiáról meg ne is beszéljünk…
    A DIA könyveinek nagy része pedig sajnos ilyen.

    • kindlevarazs szerint:
      december 29, 2011 - 10:53 du.

      Hát, nem tudom. A Süsüben is vannak oldalszámok, egyszerűen beteszi két mondat közé, és annyi. Engem nem zavar, gondot nem okoz. A tipgráfiát miért hozod ide? :-)) Leírtam, hogy ha szerkesztésre vágyik valaki (egyébként jogosan), akkor töltse le, és szerkessze meg. A konvertálás azt jelenti nálam, hogy szükséged van a betűkre/szövegre, a formátumot meg felejtsd el. Nem létezik olyan jelenleg, hogy egyet csettintesz/kattintasz, és ott a tökéletes tipográfiájú szöveg a semmiből a Kindle-n. De ezt Te is ugyanolyan jól tudod, mint én…
      Amikor az olvasók találkoznak egy-egy sikerültebb kinézetű könyvvel, fel sem merül bennük, hogy van benne munka rendesen. Nem ám csak betöltöm a Calibre-be és convert:-) Az csak egy nagy LOL!
      A posztnak nem a konvertálás volt a lényege… Az csak egy kis figyelemfelkeltés.
      A megjegyzésedet köszönöm!

  2. prod59 szerint:
    december 30, 2011 - 11:35 de.

    Hát ez nekem így nem megy sem Chrome alatt, se Explorer alatt.

  3. rathma szerint:
    december 30, 2011 - 12:40 du.

    Kedves mindenki!

    Firefox 9.0-val tökéletesen működik a dolog. nem csak hogy wifin rátölti a kindlere, de mobi verziót le is lehet tölteni a sendtoreader.com-on történt bejelentkezés után. USBn keresztül a Calibrevel át is lehet küldeni, vagy csak egyszerűen a documents könyvtárba másolni.

    Aki nagyon szerkeszteni akar (könyvborítót, metát, miegymást lehet a calibrevel is betenni) annak ott a sigil:
    http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=google+ebook+creator&source=web&cd=1&ved=0CCoQFjAA&url=http%3A%2F%2Fcode.google.com%2Fp%2Fsigil%2F&ei=_a_9TsL6JYne4QT50ciNCA&usg=AFQjCNE1jHH37WOkzJhJWGWvexdApJP-vA&sig2=0VT4oTs-hDBVB2c3x4VU_Q

    A szöveget ki kell menteni és a sigillel szerkeszteni. Epub lesz belőle, azt meg a Calibre konvertálja, mint a huzat.

    Én csak egyszerűen olvasgatni szeretnék, max borítót dobok hozzá…

    BOLDOG ÚJÉVET!

    • kindlevarazs szerint:
      december 30, 2011 - 12:47 du.

      Köszönöm a megjegyzésedet!

      Pár dolgot hozzáfűznék:
      1. Ha már úgyis letöltöd a gépedre, és nem úgy küldöd a Kindle-re, akkor semmi szükség alapesetben a Calibre-re ahhoz, hogy a Kindle-re másold. Persze akkor jól jöhet, ha címet, szerzőt, borítót akarsz adni.
      2. Azt már végképp nem értem (még soha nem is sikerült felfogni:-))), minek szerkesztenék epub-ot, hogy aztán MOBI-ba konvertáljak. Ha az alapanyag rendelkezésre áll, akkor MOBI/PRC-t szerkesztek! Ez olyan, mint amikor a részeg hazatelefonál az asszonynak: “Hazamegyek! Hazamegyek! Csak előbb gyere el értem, és vigyél hazaaa!”
      Szóval két út között a legrövidebb az egyenes:-))

  4. Koma Váry (@Komavary) szerint:
    december 30, 2011 - 2:25 du.

    Ezen már én is sokat zsörtölődtem:
    http://orokorom.freeblog.hu/tags/DIA/

    Ami még érdekes, hogy – pláne úgy, hogy az ekönyv már a polcokon (sőt, a polc.hukon) van, mennyit késnek az új könyvek a DIÁn.

  5. ehungarian szerint:
    december 30, 2011 - 5:57 du.

    Nekem egyik sem működött. A keretet tudtam megnyitni új lapon (Firefoxban), onnan pedig .pdf-be nyomtattam, és lementettem a gépre. Nekem így is kényelmes. Köszönöm az ötletet!

  6. kindlevarazs szerint:
    december 30, 2011 - 6:26 du.

    Örömmel látunk, ez nem a Canon-Nikon vagy Fradi-Dózsa egymást utálók fóruma! 🙂 A múlt héten tettem fel a Tékába egy PDF-et kísérletképpen. Kipróbálnád akkor az olvasódon? Köszi!

  8. zila (@zilahu) szerint:
    január 8, 2012 - 6:17 du.

    Chrome alatt egy másik megoldás: Jobb klikk a kereten ahol a könyv van, Keret forrásának megtekintése (View frame source), majd a megnyíló tabon az url-ből view-source: törlése és enter. Kész, mehet a Send to Reader vagy Send to Kindle.

  9. Péter Radics szerint:
    január 25, 2012 - 8:48 de.

    Kedves Mindenki!
    A DIA működtetéséért felelősként írok.
    Egyrészt, őszintén köszönöm a posztot, és hogy foglalkoztok a témával!
    Másrészt: elég sok megkeresés érkezik egyébként e-book ügyben mindenfelől, de ha nem így lenne, természetesen akkor is foglalkoznánk a kérdéssel. A feladatunk ugyanis a kortárs magyar szépirodalom minél szélesebb körhöz eljuttatása, és az e-book kérdést nehéz volna megkerülni:)
    A DIA szövegeinek egy részét terveink szerint az idén valamilyen módon elérhetővé is fogjuk ilyen módon tenni, és fölöslegessé válik a fájlokkal “barkácsolás”. Azért most és nem korábban, mert a többoldalas jogi fejtegetéseknek van némi relevanciájuk…
    Kérdezem viszont, ha elindulunk egy ilyenféle szolgáltatással, bekerülhet-e a DIA a honlapotok jobb oldali linkajánlójába?:)
    Üdv:
    Radics Péter
    Petőfi irodalmi Múzeum / Digitális Irodalmi Akadémia
    info.dia@pim.hu

  10. Dorqa szerint:
    január 28, 2012 - 2:44 du.

    Hali, én minden lépést megtettem, telepítettem a sendtoreader-t, bejelentkeztem az oldalon, Wi-fi a kindle-n bekapcsolva, mégsem működik 🙁

  11. rathma szerint:
    január 28, 2012 - 2:55 du.

    Be is állítottad a kindles emailcímedet a progiban?
    Regisztráltad a kindlet?

Szólj hozzá!