Mi újság (e-book) Európában? II.

Ahogy ígértük, vetünk egy pár pillantást a nemzetközi e-book helyzetre. Először a német piacot szemlézzük, a frankfurti könyvvásárra megjelent írások alapján. Hogyan áll az e-könyvek helyzete Németországban? Mint ahogyan korábban említettük, az “über: blick German Book Industry Insight”című kiadványból tájékozódhatunk a német könyvpiac helyzetéről. Összességében elmondható, hogy az e-könyvek népszerűbbek lettek, de úgy tűnik, várni kell még néhány évet arra, hogy jelentős áttörés szülessen a könyvpiacon ezügyben. (Szükséges lenne egy hazai felmérést is készíteni az e-könyvek helyzetéről, hogy pontosabb képünk legyen arról, hogy körülbelül hány e-könyv olvasóval rendelkező ember él jelenleg Magyarországon, valamint hány cím érhető el összesen magyar nyelvű e-könyvekből az interneten.) A következőkben két cikket ismertetünk, amelyek bemutatják az elektronikus könyvek helyzetét Németországban. A jövő különlegessége a fejvadászat a könyvkiadásban – ezzel a címmel indít Kirsten Steffen, aki vezetői- és személyi tanácsadóként dolgozik a német könyvkiadásban. Cikkében a könyvpiac átalakulásának következményeit, problémáit ismerteti. A kiadók túl elővigyázatosak az új üzleti és technikai lehetőségeket illetően, hiszen a változtatások rengeteg pénzzel és felelősséggel járnak – írja Steffen. Az utóbbi évek ezzel kapcsolatos kutatásai még nem hoztak eredményt, de annyit tudunk, hogy már 2009 végére számos könyvkiadással foglalkozó vezető gondolkozott el hirtelen a print és digitális kiadások együttes árusításáról. Menet közben az e-business-ről szóló bemutatók kerültek a könyvpiacról történő beszélgetések középpontjába. A lehetőségek azóta egyre nőttek, de ezzel együtt a megoldatlan problémák száma is gyarapodott. Az ideális olvasó rendelkezik az online piacokon elérhető digitális alkalmazások tárházával, a társas média minden területén jártas, és napi szinten használja ezen képességeit, tudását. Jó esetben kommunikatív is, valamint kiváló felhasználóként szívesen eligazítja kollégáit a változó munkafeladatok útvesztőiben. Ilyen embert találni szinte lehetetlen. Ami igazán újdonság, hogy a szerkesztés, az eladás és a marketing többé nem válnak el egymástól. A digitális világban az embereknek közösségben kell gondolkodniuk. A szakembereknek más diszciplínákban is szakértőnek kell lenniük, mélyebb bepillantást kell nyerniük az egyedülálló területekbe és a folyamatosan frissülő fent említett adottságokba. Jelenleg olyan emberekre van a legnagyobb kereslet, akik releváns informatikai tudással rendelkeznek és egyúttal kellő üzleti rálátásuk van az e-piacra. A könyvpiac kezd nyitottá válni más ágazatokra, viszonzásul az e-piac új lehetőségeket teremtett a könyviparban dolgozók számára. Fel kell ismernünk, hogy senki nem képes elzárkózni ettől a fejlődéstől, ugyanis nemcsak a folyamat részei vagyunk, hanem egyben annak mozgatórugói is. Ugyanebben a kiadványban Christiene Schulzki-Haddouti az e-könyv tömegpiaccá válásáról ír. A cikk jó összefoglaló, mivel azonban a felmérések eredményei nem sokat változtak ez elmúlt évekhez képest, nem okoz meglepetést. Az e-könyv olvasók könnyebbé, kisebbé és olcsóbbá váltak – írja a technológiával foglalkozó szabadúszó újságírónő. Milyen új trendek figyelhetők meg? Az új készülékek – hasonlóan a tabletekhez – támogatják a lassan kezdik támogatni a multimédiás e-könyveket. A szerzők kiadótól függetlenül, elektronikusan is ki tudják adni műveiket. Az olvasók kapcsolatba tudnak lépni másokkal közösségeiken belül. Az e-könyvek dinamikus piaca egyre inkább a tömegpiac felé halad az egész világon. A PwC (Pricewaterhouse Coopers) szakértő szolgáltató vezette tanulmány szerint (elérhető itt) 2015-re az előrelátható eladások száma várhatóan eléri a 350 millió euró értéket, ami még mindig csak a jelenlegi német könyvpiac 6,3 százaléka. Németországban ma még a piac jelentős hányadát a nyomtatott könyvek alkotják, vagyis az e-könyvek forgalma egyelőre elhanyagolható mennyiségű. A Német Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése felmérése szerint a kiadók forgalmuk 1,8 százalékát e-könyvek eladásából termelték az elmúlt évben, és ez a szám csak növekedik, amennyiben beleszámoljuk az összes ide vonatkozó elektronikai terméket. Az USA-ban az e-könyvek nagyobb szerepet játszanak, 5 százalékra becsülik piaci forgalmukat. A német nyelven elérhető e-könyvek mennyisége szintén elhanyagolható a nemzetközi mintához képest: jelenleg 67.300 cím érhető el a libreka! (http://www.libreka.de/) oldalán, a német e-könyvkiadói ipar felületén. Nagyjából minden harmadik új megjelenés e-könyvként történik Németországban, egy részük már kizárólagosan elektronikus formában, de van, amelyiket nyomtatva is kiadják. Ami problematikusabbá teszi a dolgokat, az a tény, hogy a boltok bestseller listáin elérhető címek közül négyből egy mindig fent van kalóz változatokban az online megosztó oldalakon. A PwC adatai szerint ez nemcsak a hozzáférhetőség hiányát jelenti, hanem az árképzésre is hatással van, ami visszaveti a piac sikerességét. Az e-könyvek a kiskereskedelemben átlagosan 9,20 euróba kerülnek, ami már majdnem eléri a nyomtatott könyvek árát. A PwC kutatása szerint azonban az olvasók alkalmanként csupán átlagosan 6 eurót költenek az e-könyvekre. Amíg az e-könyv piac új terület lesz a széles közönség számára, addig az árszerkezet fokozatosan alakul. Napjainkban a német könyvkiadók is meglehetősen rugalmasan kezelik áraikat: 24 kiadó már 20 százalékkal csökkentette az elektronikus könyvek árát a nyomtatott változatokhoz képest. A piac többi szereplője, a maradék 19 százalék is tervez árcsökkentést, az idő múltával még inkább. A német kiadók lassan és tervszerűen közelednek a digitalizálás felé. A Mück Strum & Company által vezetett kutatásban a kiadók 44 százaléka válaszolta azt, hogy már piaci forgalomba hozta, vagy még csak tervezte behozni a digitális kiadást a 2009 és 2010 októbere közötti időszakban, míg 32 százalék már árult is 6 hónapnál tovább ilyen terméket. További 12 százalék úgy tervezi, hogy még vár egy fél évet a piacra lépéssel. Ez azt jelenti, hogy a következő hónapokban a cégek vetekedését követhetjük majd figyelemmel a piaci pozícióért. Az e-könyvek a tömegpiac felé haladnak Az olvasókban és a felhasználókban is lassan alakul az érdeklődés az e-könyvek iránt. Általában háromból egy ember ismeri egyáltalán az e-könyv kifejezést, valamint ezekből az emberekből minden harmadiknak van pozitív élménye ezzel kapcsolatban. Azoknak 8 százaléka, akik ismerik az e-könyveket, már vásárolt vagy töltött le ilyen kiadványokat. Az iPad-ek szintén részt vettek a felmérésben. Az iPad megjelenésével egyidőben adta közre eredményeit a Boston Consulting 14 ország (köztük Németország, Anglia, USA, Kína, India) 13.000 felhasználójával végzett felméréséről (elérhető itt). A felmérés szerint az olvasók 49 százaléka el tudja képzelni, hogy az e-readert vásárol három éven belül, 28 százalékuk pedig akár egy éven belül is. A világ e-könyveinek kínálata 5 millióról (2009) 11 millióra (2010) nőtt az amerikai iSuppli piackutató cég szóvivője szerint. Látható tehát, hogy az e-könyv piac kétségkívül túl van az első lépéseken a tömegpiaccá válás felé, és jelentős növekedésre számíthatunk a közeljövőben. A szakmabeli kiadók 2010-ben tapasztalták a legerősebb növekedést az iPad-nek és a Kindle-nek köszönhetően. Például, a Random House több mind 300 százalékos növekedést jelentett az e-könyv szektorban, ami persze abszolút értékben még mindig csekély mennyiségű e-könyv eladást jelent. A készülékek új generációja Az e-könyv olvasók új generációja persze még mindig a könyveket faló embereket célozza meg. 2010 nyarán az Amazon állt elő a Kindle legutóbbi verziójával,ami kisebb, könnyebb, és jelentősen olcsóbb, majd legutóbb pár hete jelentette be 4 új készülékét, amelyek közt egy tablet is helyet kapott. 2010 szeptemberében a Medion piacra dobta saját e-reader-ét, az IFA márkabemutatóján, Berlinben. Az Acer szintén forgalomba hozta új készülékét, amit a Librivel együttműködve fog árulni. Míg néhány készülék Németországban kevesebb mint 160 euróért kelt el, addig Amerikában kevesebb mint 100 dollárért is hozzájuthatunk ezekhez a modellekhez. A táblagépek (tabletek) új osztálya azt kínálja, ami az e-könyv olvasókból többnyire hiányzik, vagyis a színes kijelzőt és az internetes böngészés lehetőségét. Az Apple az iPAd-del hozta be ezt a piacra és a verseny – elsősorban a Google operációs rendszerétől az Androidig – jelentős. A 2010-es IFA márkabemutatón Berlinben a készülékek egy új generációját mutatták be, beleértve a Samsung Galaxy Tab-et, a Toshiba Smartpad-et, valamint az Interpad-et és a Viewpad-et a Sonytól. Kérdés, hogy az e-ink alapú olvasásra szánt készülékek és a tabletek vetélytársak-e? Újabb kihívás az e-ink e-olvasókkal szemben az „okostelefonok” térnyerése, vajon egy iPhone-nal vagy Android-dal kényelmesebb-e az olvasás nagy képernyőn. A német könyvesbolt láncok, Thalia és Weltbild ugyancsak felfedezni vélik saját e-könyv olvasó készülékük és az olvasható anyag eladásának ideális kombinációját. 2010 októberében a Thalia piacra dobta az OYO-t, egy WiFi-s e-könyv olvasót, ami 139 euróba kerül, de olvassa a létező összes e-könyv formátumot. A Thalia e-könyvesbolt összességében elégedett, a cég szóvivője, Miriam Berle állítása szerint többszázezer könyv vásárolható meg itt. A Weltbild az Aluratek Libre-vel egy 100 euró alatti összegű modellt hozott ki és az olvasók 50.000 e-könyvből válogathatnak a Weltbild honlapján. Formátumok harca Az e-olvasó választásában az ár mellett igen jelentős szerepet játszik az is, hogy milyen formátumot képes az adott készülék kezelni. Piacvezetőként az Amazon például úgy döntött, hogy megengedheti magának, hogy sem a Kindle 3, sem a legújabb Kindle 4 nem kezeli a széles körben elterjedt EPUB formátumot – amely formátumú könyvek például a libreka! honlapján érhetők el. Az Amazon könyveinek védelmét az AZW formátummal kívánja biztosítani. Más készülékek nem tudják olvasni ezt a típust, hacsak nem telepítik rájuk a Kindle szoftverét (amit persze minden fontos platformra ingyen ad az Amazon). Az említett két formátum mellett továbbra is nagyon népszerű (elsősorban persze a kiadók körében) az Adobe kemény DRM-mel védett PDF-je. Ez azonban nem éppen ideális az ebook-olvasókhoz, ezen készülékek kis képernyőjéhez mindenképpen optimalizálni kell a szövegeket. Ennek következtében a legtöbb kiadó kezdi az EPUB-ot preferálni, mert ez XML-en alapul, gyorsan átalakítható alkalmazásokká, valamint támogatott DRM formátum. Ráadásul a olvasó készülékek többsége is az EPUB-ot támogatja. Az ideális megoldás egy olyan formátum lenne, amely könnyen, automatikusan konvertálható a különböző készülékekre, ezzel is elősegítve a hordozhatóságot. Jelenleg azonban úgy tűnik, ez „csak” az olvasók érdeke lenne… Szántó Daniella (Konzultáns: Fehér Péter PhD)