Folytatjuk Amazon könyvajánló sorozatunkat!
A mai napon ismét ajánlunk néhányat az Amazon ingyenes kötetei közül. Kezdjük talán a közelmúltban történt japán földrengést személyes élményeken/beszámolókon keresztül bemutató kötettel: 2:46: Aftershocks: Stories from the Japan Earthquake. (A kötet letöltésekor a földrengés károsultjait is támogathatjuk egy Donate gombon keresztül…)
A nem túl szívderítő történet után rögtön horrortörténetekkel folytatjuk: Donna Burgess 3 rövid történettel kínálja meg az olvasókat Breaths in Winter: Three Tales of Ghostly Horror című kötetében.
2040-ben Londonban játszódik Peter Bouvier: The Scioneer című története, melynek főhőse Lek Gorski orvos, zseni – és a maffia által körözött ember…
Mielőtt békésebb vizekre eveznénk, még egy gyűjteményt is ajánlunk a borzongást kedvelők figyelmébe: Historical Mysteries (Carefully formatted by Timeless Classic Books) Andrew Lang tollából, aki a XIX. század közepén élt Angliában. A kötet rejtélyes történelmi historákat gyűjt össze, például a nálunk sem ismeretlen Caspar Hauser történetét. Ezen témaköben utolsó ajánlatunk szintén egy századforduló környékéről származó klasszikus: Richard Marsh: The Beetle: A Mystery-je, amelyről azt írja az egyik ajánló, hogy Lovecraft rajongók sem fognak csalódni:-)
Ennyi izgalom és borzongás után egy könnyedebb, de még mindig kalandos történet, amelyben egy újságíró, Sir Henry M. Stanley meséli el, hogyan akadt rá Livingstone-ra. (Aki netán nem ismerné a történetet, a Wikipédiában is utána járhat:
“Livingstone (a híres felfedező – a szerk. megjegyzése) kapcsolata a külvilággal hat évre teljesen megszakadt, élete utolsó négy évében többnyire beteg volt. 44 levele közül csak egy jutott el Zanzibárba. Henry Morton Stanley, akit a New York Herald újság küldött felkutatására 1869-ben, a Tanganyika-tó partján fekvő Ujiji városában talált Livingstone-ra 1871. november 10-én,[14] ekkor hangzott el a híres mondat: „Dr Livingstone, nemdebár?” Lehet, hogy ezek a híres szavak csak kitaláltak, mivel Stanley a találkozásról szóló részeket kitépte naplójából.[15] Magának Livingstone-nak a találkozásról szóló beszámolója sem említi ezt a mondatot. Akárhogyan is volt, a New York Herald 1872. augusztus 10-én megjelent szerkesztőségi cikke ezeket a szavakat említi, továbbá az Encyclopaedia Britannica valamint az Oxford Dictionary of National Biography is úgy idézi, hogy nem vonja kétségbe érvényességét.” Forrás: Wikipédia
A romantikus történetek kedvelőit se hagyjuk olvasnivaló nélkül: Shayne Parkinson “All I Want” című rövid történetét ajánljuk. Remény, keserűség, szerelem – háború idején.
A könyvek mindegyike a cikk megírásának idején az Amazon.com-ról ingyenesen letölthető, itt pihennek a Kindle-olvasómon.