Az újságok is Kindle-re költöznek…

Az internet általánossá válásával jelentősen csökkent a papír alapú újságok/napilapok példányszáma. Az elektronikus olvasók és táblagépek azt is lehetővé teszik, hogy már ne is monitoron, hanem az olvasásra használt eszközünkön élvezzük ezt a szolgáltatást. Az Amazon weboldalának Kindle boltjának Newsstand menüpontjában egyre gazdagabb kínálatból válogathatunk. Az olvasnivalókat 3 csoportra bontva találjuk meg: napilapok (Newspapers), folyóiratok (Magazines) és blogok. (Ez utóbbiakra csak USA-beli előfizetéseket fogadnak el.)

Az Amazon újságos standja

Külön interaktív magazinokat kínálnak a Fire tulajdonosoknak, kérdés, vajon ez Európából elérhető-e (vélhetően nem). A választék meglehetősen gazdag, ha eltekintünk attól az apróságtól, hogy magyar nyelvű anyag nem szerepel a kínálatban. (Ennek oka vélelmezhetően a fizetőképes kereslet hiánya lehet). A közelmúltban lezárult felmérésünk eredményei azonban arra mutatnak, hogy olvasóink jelentős többsége olvas idegen nyelven is, így ez már aligha lehet akadálya a szolgáltatás igénybevételének. Az előfizetéshez Amazon regisztrációval kell rendelkeznünk, amelyhez a bankkártyánk számát is meg kell adnunk (csakúgy, mintha könyveket szeretnénk vásárolni az Amazonon). Az előfizetési időszak minden újság esetében legalább 14 napos ingyenes kipróbálási időszakkal kezdődik, amely alatt eldönthetjük, szeretnénk-e valóban az adott lap előfizetői lenni. Amennyiben nem, ez idő alatt bármikor lemondhatjuk azt, bármiféle indolás nélkül. Ha ezt nem tesszük, a 14 nap lejárta után automatikusan előfizetővé válunk, és a számlánkról levonják az előfizetés havi díját. A napilapok általában reggel érkeznek az olvasónkra (amennyiben wifi kapcsolat elérhető), a heti lapok a megjelenés után rövid időn belül. Néhány cím a napilapok kínálatából: The New York Times, The Wall Street Journal Kindle and Digital Plus, The Washington Post, USA Today, The International Herald Tribune, Financial Times – US Edition. (A lista 95 címet tartalmaz, vannak továbbá kanadai és mexikói újságok is). Ha az európai címeket nézzük: The Times, The Guardian and the Observer, The Independent, Le Monde, La Stampa, El País, Frankfurter Allgemeine, Süddeutsche Zeitung, Die ZEIT, sőt (!) Gazeta Wyborcza. Tehát az angol mellett francia, olasz, német, spanyol, portugál és még lengyel nyelvű lapot is találunk, de a kínálat így is jóval szerényebb az amerikainál. Ázsiát 11 lap képviseli, főként kínai, japán és indiai, érdekes módon a Moscow News is itt található, igaz angol nyelven. A magazinok esetében sokkal szélesebb a kínálat, a teljes lista több, mint kétszerese a napilapokénak, összesen 381 címmel. A boltban kategóriákbab sorolva találjuk a lapokat, csak a legismertebbeket említve: The Economist, TIME, Newsweek, National Geographic Magazine, PC World, American Photo, MacWorld, The Scientist, The New England Journal of Medicine, Technology Review by MIT Technology Review, és még hosszan sorolhatnánk.

Technology Review by MIT

Az egyes lapok esetében az illusztrációkat/fotókat korlátozott mértékben érhetjük el, ez azonban újságonként változik. Legcélszerűbb tehát a 14 napos ingyenes előfizetést kipróbálni, és akkor legalább egy számot ingyen kapunk. Így bizonyára el tudjuk dönteni, hogy használható-e számunkra ez a lehetőség. Időnként a 14 napnál hosszabb akciók is vannak, tavaly például sikerült belefutnom egy 60-napos The New York Times előfizetésbe:-) Nos, egyáltalán nem bántam meg. Ha csupán nyelvtanulási szempontból nézzük, akkor is kimeríthetetlen anyag áll a rendelkezésünkre, de ha kíváncsiak is vagyunk ráadásul, van miből válogatni. Jó olvasgatást mindenkinek!

Kategória: Kezelés | 10 hozzászólás

Facsimile a Kindle-n – Régi könyvek újjászületése?

Ha könyvek “szaga” (szándékosan nem illata:-)) nem is csigázza fel minden ember érdeklődését, de azért ha egy szép míves régi könyvet a kezünkben tarthatunk és lapozgathatjuk, az jó érzés. Gyakran fel merül bennem, mikor főúri kastélyok könyvtárszobáit látom, milyen jó lenne a könyveket kézbefogni és beleolvasgatni, mondjuk a kandalló előtt ülve. Erre azért minimális az esély. Most mégis ebbe a világba csalogatjuk az olvasót, és két olyan kötete adunk “kézbe” (Kindle-be), amelyek századokkal ezelőtt születtek. Bár létezik mindkettőnek mai kiadása, ezúttal egyelőre az olvasókra bízzuk azok megkeresését (a könyvekbe belinkeltük természetesen). A cél az volt, hogy az eredetihez hasonló formában lehessen lapozgatni, sőt olvasni őket. Ehhez meg kellett maradnunk a PDF-formátumnál, mert az képes visszaadni a könyv eredeti formáját, picit igyekeztünk javítani annyiban, hogy a Kindle kijelző méretéhez próbáltuk igazítani őket.

A két kötet Gyöngyösi István két munkája, a “Mársal társalkodó Murányi Vénusz” és a “Porábul meg-éledett PHOENIX”.

Gyöngyösi István két kötete facsimile-ben a Tékában!

A könyveket a Google-Books digitalizálta, és közkincsnek számítanak (public domain). (A Google Books kapcsán Kerekes Pál is írt egy-két bejegyzést a blogjában, érdemes elolvasni. Szerencsére a Murányi Vénuszból jobb példány is akadt:-) Mársal társalkodó Murányi Vénusz Porábul meg-éledett PHOENIX A Murányi Vénusz-t Kerekes Pál Kollégám egyik előadásán volt alkalmam kézbe fogni, talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy ez a poszt megszülessen és a két kötet az olvasók elé kerüljön… Ezért ezt a posztot Kerekes Pálnak ajánlom, barátsággal és tisztelettel! Jó olvasást mindenkinek! Várjuk visszajelzéseiket és szíves támogatásukat! (Lásd Paypal gombunk:-)

Kategória: Hírek | 5 hozzászólás

BREAKING NEWS! Új Kindle olvasót és tableteket jelentett be az Amazon!

Ahogy ígértük, a lehető leggyorsabban jelentjük a friss híreket az Amazon sajtótájékoztatójáról:-) A Kindle Touch utódjaként a Kindle Paperwhite (Papírfehér, de stílusosabb lenne mondjuk a Hófehérke) nevű készülék kerül a piacra, várhatóan október 1-től. A felbontást 800*600-ról 1024*768-ra növelték a kapacitív érintőképernyővel rendelkező, és az eddigieknél is nagyobb kontrasztot ígérő olvasón.

Az új árak: a wifis modell 119$, a 3G-s változat 179$.

A Kindle belépő szintje a tavaly piacra dobott Kindle 4 (“Mini”) lesz, ennek ára 69$-ra csökken. (Kérdés, vajon tőlünk mennyiért lehet majd rendelni…) A nagy sikerű Kindle Fire tablet augusztusra elfogyott, helyette két új modellt dob piacra az Amazon, hogy felvegye a versenyt a Google Nexus modelljével, illetve az iPad-ekkel. A két új Fire modell 7″ és 8,9″-es kijelzőkkel, új processzorral, megnövelt felbontással és nagyobb teljesítményű akkuval érkezik. Az ár itt is csökkent az alapmodellnél: a kisebbik 159$, a nagyobbak, a Kindle Fire 7″ 199$, a 8,9″-es Kindle Fire HD wifis (299$) és 4GLTE verzióban kerül piacra (499$). Ezek már igazi nagypályás versenyzők! Mindegyik modell szeptember 14-től rendelhető.

A két új Fire modell.

(A képek forrása: http://www.kindle-fireforum.com/forum/amazon-kindle-fire-news/2770-amazon-officially-announces-new-tablets-8-9-kindle-fire-hd-more.html)

A nagyobb modell paraméterei: 8.9″-es kijelzőn (felbontása 1920*1200 wow!!) sikerült 25%-kal csökkenteniük a fényvisszaverődést, belül pedig egy dual-core (kétmagos) ARM Cortex A9 OMAP4470 processzor lapul (vagy húzza ki magát?!), ezenkívül dupla Dolby Digital stereo hangszórók, és az eddigieknél erősebb, két antennás-két csatornás WiFi chip. Nem semmi!

Jeff Bezos, az “Amazon főnöke”. (Kép: AFP, Joe Klamar)

Az árazás kapcsán Jeff Bezos ezt mondta: “We want to make money when our customers use our devices, not when they buy our devices.” Vagyis tovább erősödnek a szolgáltatások, ezekből azonban jelenleg csak az amerikai tulajok részesülhetnek (a prémium szolgáltatásokra gondolok, természetesen). A további részletek hamarosan, majd egy újabb posztban!

Kategória: Hírek | 8 hozzászólás

Hogyan kerül(jön) az e-könyv a könyvtárba?

A mai napon, 2012. október 4-én az Országos Széchényi Könyvtár adott helyet a „Hogyan kerül(jön) az e-könyv a könyvtárba?” című rendezvénynek. További két fontos kérdés is meglapult az összejövetel alcímében, mit gondol a kiadó, illetve mit gondol a könyvtár? Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Hírek | 17 hozzászólás

Kiadói stratégiák az e-könyvkiadásban – workshop

A Libro Udvarban május 31-én megrendezett Kiadói stratégiák az e-könyvkiadásban c. workshop keretében a meghívottak közül a megjelentek (Balassi Kiadó, Editio Mediterranica, Fapadoskönyv.hu, Jószöveg Műhely Kiadó, Kindle-varázs Kiadó, Kráter Kiadó, Magyar Szakkönyvkereskedelmi Központ, Nemzeti Tankönyvkiadó, Tarandus Kiadó ,Tessloff és Babilon Kiadó, Vince Kiadó), valamint Németh Rita (az összejövetel szervezője) és Bodó Balázs (a moderátor) a következőkre keresték a válaszokat: „Baj-e, ha illegálisan terjednek a könyvek? Mit lehet tenni a szürke-és feketepiacok kifehérítése érdekében? Milyen technológiára érdemes fejleszteni? Várható-e egyáltalán lényeges átalakulás? Milyen új szereplőkre kell odafigyelni, akik megzavarhatják a szokásos üzletmenetet? Kik a legfontosabb partnerek? Hol lehet értelme a kiadók összefogásának?” Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Hírek | 2 hozzászólás

A

Kereszty András (újságíró, tudósító) és csapata 2011 novembere óta dolgozott azon a felületen, amelyet 2012. február 29-én mutattak be egy sajtótájékoztató keretén belül a MÚOSZ székházában. November 17-én, amikor megálmodták a honlapot, elképzeléseikben egy, a felhasználók igényeinek elébe menő, könnyen kezelhető website szerepelt. Céljuk egy elektronikus könyveket forgalmazó oldal létrehozása volt, amely minden hónapban 4 új könyvet jelentet meg. Az ötlet az 1926-ban alapított amerikai Book of the Month Club mintáján alapul, amely az előfizetőknek havonta új könyvet küldött – akkor még – postán keresztül. Célközönségük leginkább az e-book olvasóval rendelkező közösség, de az általuk kínált formátumoknak (.EPUB, .MOBI, .PDF) köszönhetően, az asztali számítógépet használók is élvezhetik a változatos témájú könyveket. Az érdeklődés fenntartása végett, különböző könyvalapnak szolgáló ötletet vonultatnak fel a honlapon, amelyekre szavazni lehet a szerint, melyiket találja a felhasználó érdekesnek. Ezt az oldalkészítők figyelembe véve keresnek fel szerzőket, hogy megbízzák őket a könyv megírásával, így válva közösségi médiává, mely manapság szinte már a mindennapjaink része. Munkájuk során számos, az amerikai lakosság hozzáállását, igényeit vizsgáló, statisztikai elemzést vizsgáltak meg. S hogy miért pont az Egyesült Államok a példa? Kereszty András válaszában arra hivatkozott, hogy onnan indult el a mobiltelefon is, amely mára már az egész világot meghódította, közelebb hozva egymáshoz a felhasználói igényeket. A tanulmányozott statisztikákból kiderült számukra, hogy a középkorúak (30-49 év) tábora használja leginkább ezeket az eszközöket, női többséggel (a Kindle-mustra ezzel teljesen ellentétes eredményeket hozott, ami a nemeket illeti:-). A továbbiakban, azon kívül, hogy az e-bookot olvasók többsége (47%) egyetemet, főiskolát végzett, még arra is fény derült, hogy az olvasó közönség új könyvekre vágyik, nem olyanra, amely már egyszer megjelent papír formában. Valamint az e-formátumú legyen olcsóbb és rövidebb, mint faalapú elődeik. Utóbbit azért tartják fontosnak, mert – elmondásuk szerint – az e-olvasókon történő olvasás jobban fárasztja a szemet (???). Ezt az igényt kiszolgálva, megjelentek a friss témákkal foglalkozó, nagy terjedelmű, magazin cikkekhez hasonló e-bookok száma.

A Hónap könyve honlapon a könyvvásárlás regisztráció útján, a fizetés pedig kreditpontokkal történik. Kreditpontokat PayPal vagy – a későbbiekben – banki átutalással lehet vásárolni, s minél több kreditet vásárolunk, annál olcsóbban (akár 834 Ft-ért) juthatunk hozzá a friss, esetlegesen általunk javasolt témájú könyvhöz, amely a nevünket és regisztrált e-mail címünket is tartalmazni fogja, így védekezve a jogtalanul történő másolások ellen, valamint még valamivel, amelyet azonban nem kötöttek az egybegyűltek orrára. Az általunk megvásárolt könyvet többször is letölthetjük, s az újabb letöltéskor a mű frissített példányához jutunk hozzá, ami akkor különösen fontos, ha a szerző (aktuális események feldolgozásakor) a későbbiekben kiegészíti művét. Ebben az esetben nem kell újból megvásárolnunk, csupán újra letöltenünk az adott könyvet. Munkájukat „a bizalom hozta létre”, ugyanis számukra nem a „mit fizetsz?” volt a lényeg, hanem „értéket teremteni ebben a lehangolt országban”. A zárógondolatok után egy kis mozsár formájában – „akár a Wall Streeten a kereskedés kezdetét” – beharangozták a Hónap könyve oldal megnyitását. A megjelentek számára ajándékozott levásárolható kreditpontokat ez úton szeretnénk megköszönni!

Kategória: Hírek | Szóljon hozzá most!

Új szótár a Kindle-re!

Az első posztjaink egyikében ismertettük a Kindle-n használható szótárakat, amelyek “gyöngye” Nagy Gábor angol-magyar szótára. Azóta sajnos nem sok ilyen szintű munka született, így a német és a francia szótárak (még?) nem értek fel erre a szintre. A napokban az interneten böngészve azonban egy új angol szótárat sikerült találnom, ami feltétlenül érdemes az angolul olvasók/írok figyelmére, ezért bemutatjuk Olvasóinknak.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Szótárak | 4 hozzászólás

Érdekes kötet a Publio-könyváruházból

Kerekes Pál könyvajánlója Az első beszámoló a Malév végnapjairól – e-könyv az égi történet földi valóságáról. A könyv, az elektronikus írásművek és a Malév könyv kiadója, a Publio meghatározása szerint doku-novella. Műfajilag ez azt jelentheti: adatok, tények, szemtanúi hitelesség az alap, de az újságíró kilép a napilap szűkre szabott terjedelmi korlátaiból, és az események hiteles közreadása mellett személyes véleményét, érzelmi hullámzásait is rögzíti. A doku-novella három változatban vásárolható meg: e-verzióban (köztük prc-ben), ez a legkedvezőbb áru; színes borítóval, de fekete-fehér fotós nyomtatott kiadásban, illetve végig színes illusztrációkkal, képekkel közreadott könyv-variánsban. A Malév-sztori olyan e-book formátum, amely a jövő egyik lehetséges könyvterjesztési módozata lehet. A tartalmat szállítják ki csak az eladási helyekre, maga a mű úgy kerül az olvasó kezére, ahogy kívánja: elektronikus vagy nyomtatott változatban, rövidebb vagy hosszabb verzióban, színesben vagy fekete-fehér variánsban. Nem könyv, hanem tartalom konténerek kerülnek a terjesztőkhöz. A szerző így ír a könyv előszavában: “Újságíróként szorgos krónikása, magánemberként riadt szemlélője voltam a Malév agóniájának. Bár foglalkozásomból adódóan be-bekukucskálhattam a színfalak mögé, akadtak titkos informátoraim, részese voltam kisebb-nagyobb összeesküvéseknek, magam sem hittem, hogy eljön a pillanat, ami február harmadikán reggel 6 órakor megérkezett. Nagyfiam, aki egyik kétségbeesett sporttársától értesült nemzeti légitársaságunk csődjéről, azt mondta: ha ez megtörtént, ebben az országban minden megtörténhet. És én nem találtam nyugtató szavakat. Az itt következő oldalakon a Malév csődbe omlásának nem hivatalos, de annál személyesebb történetét követheti végig az olvasó. Úgy, ahogy csak azok látták, akik jelen voltak a fontos pillanatokban. Egy mesét sokféleképp el lehet mesélni. Azt remélem, hogy az én mesémet a csak kevesek által ismert dokumentumok és a személyes élmények hitelesítik.” A kötet tartalomjegyzéke és eleje letölthető.

Kategória: Hírek | Szóljon hozzá most!

Könyvvásáron jártunkban-keltünkben…

Nem unatkoztak a szerkesztőink, nyitott szemmel, füllel, objektívvel és pennával jártak mindenfelé. A következőkben egy szubjektív körképpel kedveskedünk az olvasóinknak, ki hogy látta a rendezvényt. Kezdésképpen egy könnyed hangvételű beszámoló Palotai Kitti tollából, aki az Edutus Főiskola hallgatója, és az Elektronikus könyvek speciálkollégium egyik “feladataként” vett részt “önként” a könyvvásáron.:-) “Sikeresen megérkeztünk a könyvfesztivál helyszínére pénteken 10 óra előtt. Meglepődve tapasztaltuk, hogy rajtunk kívül még nem igazán voltak látogatók. Nagyobb tömegre számítottunk. Utánunk megérkezett egy nagy csapatnyi kisiskolás és elképedve néztük Lillával, hogy ide csak gyerekek jönnek. Eljött a 10 óra és végre bemehettünk büszkén felmutatva a főiskolás diákigazolványt. Bementünk körülnéztünk és megint csak meglepődtünk, hogy itt csak gyerekeknek szóló mesekönyvek vannak. Körül belül 10 perc elteltével oda jött hozzánk egy biztonsági őr, aki azt mondta nekünk, hogy szerinte, amit keresünk, az a másik épületben van, így át mentünk oda. És tényleg! Megérkeztünk! Rengeteg könyvkiadó standját láttunk, szinte mindenhonnan szereztünk pár szórólapot, sőt egy nénitől cukorkákat is kaptunk. Nézelődtünk, sétálgattunk kicsit, majd úgy döntöttük, hogy megkeressük az e-book-kal kapcsolatos előadást. Meg is kérdeztük az erre kijelölt személyeket, hogy hol keressük. Sajnos először nem tudtak nekünk segíteni, nem igazán tudták, hogy miről is beszélünk, majd egy srác mondta, hogy ő tudja. Felküldött minket az emeletre, azonban ott nem volt semmi. Találtunk egy angol nyelvű programfüzetet, amelyből megtudtuk, hogy az előadás a másik (gyerekeknek szóló) épületben van. Visszamentünk és igen, megtaláltuk, csak éppen teljesen tele volt, ami meglepő volt ahhoz képest, hogy magán a rendezvényen csak kevesen voltak. Végül sikerült találnunk a legbelső sorban két helyet. Mit tehettünk volna, ha csak nem azt, hogy bemászunk oda? Be is másztunk rengeteg beszólás és szúrós tekintet mellett. Ezt követően meghallgattunk két előadást. Az elsőn hallottunk az Arcanum Adatbázisról. A cég körül belül eddig 250.000 oldal digitalizálásával készült el. A projektben, a NEFMI felkérésére, az alábbi intézmények vettek részt: (többek között) Pannonhalmi Főapátság Könyvtára Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Könyvtára Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltár Pápai Református Gyűjtemények Könyvtára Fórum Kisebbségkutató Intézet A feldolgozás fontos célja a digitalizálandó anyagok és az intézményi sokféleség bemutatása. Digitalizálásra kerültek folyóiratok, névtárak, iskolai értesítők, egyházkerületi jegyzőkönyvek, főiskolai évkönyvek és természetesen hagyományos könyvek is. A munka elvégzése közben létrejött a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA), így a digitális anyagok ennek gyűjteményét is gazdagítják. A második előadás nekem személy szerint helyenként jobban tetszett, mint az előző, viszont voltak olyan dolgok is benne, amik nem igazán nyerték el a tetszésemet. Azért tetszett jobban, mert ebben az előadásban az e-book-ok védelméről, a DRM-ről és arról volt szó, hogy ez végső soron nem megoldás, mert az okosok úgy is 1 óra alatt rájönnek a trükkre, és feltörik, ezt követően pedig újra terjednek az interneten a könyvek. Szó volt arról is, hogy mit lehetne kitalálni az illegális kereskedelem ellen. Itt az előadó azt vetette fel, hogy az árakkal lehetne hatni az emberekre, mert az e-könyvek sajnos nagyjából egy árban vannak a papírokkal, ami nem jó. Az e-könyv lényege éppen az, hogy költséghatékonyabb így olcsóbb is. Ami nagyon-nagyon nem tetszett, hogy az előadó ppt nélkül folyamatosan olvasta a kezében lévő papírt, úgy hogy közben egyszer sem nézett fel, egyszer sem tartott szünetet a mondanivalójában. Összességében nagyon kellemes benyomást tett rám a fesztivál. Imádom az új könyvek illatát (Ejnye-bejnye, kedves Kitti! :-)) a szerk. megjegyzése), tetszett, hogy az összes kiadó standjánál 20-30%-os akciókkal lehetett megvenni a könyveket. Sajnos e-bookos standot, ahol konkrétan volt is valami, olyat csak egyet találtunk, azt is jól el volt dugva.”

A hétvégén aztán már a teljes csapat képviseltette magát, így a “több szemmel még többet látunk” elvén több előadást is megnéztünk, és számos emberrel sikerült beszégetnünk is. A szombati nap számunkra legérdekesebb és legfontosabb eseménye a Kossuth Kiadó e-book szerzői pályázatának eredményhirdetése volt. Berkes Klaudia számol be róla: “Szombaton délelőtt tizenegy órakor a Supka Géza teremben került megrendezésre a Kossuth Kiadó és a Microsoft Magyarország e-könyv írói pályázat díjátadója. A két szervező részéről Kocsis András Sándor és Lerch Attila volt jelen. A pályázatra 172 mű érkezett a legkülönfélébb műfajokból, ezekből négy pályázat kapott díjat: az irodalmi kategória első három helyezettje és az ismeretterjesztő kategória nyertese. Az irodalmi díjazottak egy-egy e-book olvasót és 75, 100 és 150 ezer forint értékű házikönyvtárat kaptak a Kiadótól. A nyertes pályaművek témája szerteágazó: van olyan, melyben egy ápolónő mindennapjaival találkozhatunk, egy másik 1953-ban játszódik és a Német Birodalom éppen fénykorát éli benne és az első – az egyik zsűritag szerint – egy letehetetlen kalandregény. A díjazott munkákat hétfőtől lehet látni a Kossuth Kiadó honlapján. A Kiadó tervei szerint nem csak a díjazott művek kerülnek elektronikus formában kiadásra, hanem még további 40-50 írás, melyet a zsűri érdemesnek ítélt erre. A szerzőkkel hamarosan felveszik a kapcsolatot, de a további résztvevőknek is felajánlják a konzultáció lehetőségét. A díjnyertes munkákat valószínűleg papír kiadásban is viszontláthatjuk. Lehetséges/várható, hogy ebben az évben is lesz pályázati lehetőség, kibővülve a vers és novella pályázatokkal. Az eredményhirdetés után bemutatták a multimediaplaza.com újdonságait. Öt művet soroltak fel, mely már megtalálható a letölthető e-bookok között: Jostein Gaarder Sofie világa című világhírű filozófiai regényét (melyet az író aznap dedikált is),

Jostein Gaarder, a Sofie világa szerzője dedikál.

Micheal Moore A Provokátor című, saját életéről készült könyvét, a Typotex Kiadóval együttesen közreadott Jared Diamond Összeomlás című és Stephen Hawking életéről és munkásságáról szóló művet. Végezetül Fábri Péter író, költő, dalszerző beszélt a digitális életmű kiadásról e-book formátumban. Már tíz könyvét sikerült kiadni elektronikusan, de sajnos sok a gond, mert ebben a formátumban a tipográfiai játékok vagy a kották szétesnek, így már a negyedik szerkesztői fordulónál járnak, habár a papír formátumú könyveknél eddig mindig elég volt két forduló. Lényeg a lényeg, megtudhattuk, milyen nehéz munka e-bookot csinálni.” Csatlakozunk Klaudiához:-), tudjuk, mennyi munka igényes e-book-ot készíteni. Szintén szombaton került sor a HVG Kiadó két új tudományos témájú (sajnos elektronikusan NEM hozzáférhető) kötetének bemutatására, melynek keretében egy nagyon érdekes beszélgetés zajlott arról, “hogyan is működik ma a tudomány, és a tudósok is emberek”, egyik kedvenc szerzőnk, Dr. Galántai Zoltán részvételével. Élmény őt hallgatni, próbálják ki egyszer.

Galántai Zoltán, jövőkutató, tudománytörténész.

A folytatásról Szántó Daniella tudósít. Könyvfesztivál – Vasárnap A szombati munkanap ellenére meglepően sokan töltötték aktív pihenéssel a vasárnapot a XII. Nemzetközi Könyvfesztiválon. A szokásosan Millenárison tartott rendezvényre körülbelül a nyitásra érkeztünk Fehér Péterrel, de mire körbejártuk mindkét helyszínt, addigra már dél lett, és az épületek megteltek emberekkel. Nézelődés közben szóba elegyedtünk Bernáth Miklóssal, a DigitalPaper (Virágmandula Kft.) ügyvezető igazgatójával, aki mesélt nekünk nem mindennapi vállalkozásukról.

Interjú Bernáth Miklóssal.

A Pécsi Tudományegyetem és más vidéki egyetemek oktatóinak tudományos írásainak (cikkek, tanulmányok, könyvek, szakdolgozatok, szigorlati felkészítő anyagok, PHD-dolgozatok stb.) kiadásával foglalkoznak – e-könyv formában. Annak ellenére, hogy a kiadó ISBN számot kér minden kiadványra és teljesíti a kötelespéldány szolgáltatási kötelezettséget, valamint a publikált könyvek formailag és tartalmilag nyomtatott megjelenésre készek, még mindig vannak olyan emberek, akik nem tekintik az elektronikus könyvet egyenértékűnek nyomdában kiadott társaikkal. A kiadó ezt igyekszik kiküszöbölni azzal, hogy kérésre nyomtatásban is megjelentetik az anyagot. Szerintem a DigitalPaper tevékenysége rávilágít az e-könyvek egyik Magyarországon legjobban kihasználható előnyére. A szakkönyvkiadók körében általános probléma, hogy offset nyomásnál ki kell nyomni több száz darabot egyszerre, hogy gazdaságosan jöjjön ki a kiadó. A megpályázott pénzeket ráadásul erre kell költeni, valamint a raktározásra. Ugyanis hiába jelenik meg 300-500 példány ma egy szakkönyvből, a szerző tiszteletpéldányaival együtt is maximum a felük fogy el az első évben, aztán egyre lassabban, egyre kevesebb pénzért eladhatók. Digitális nyomással viszont nem számít, hogy húsz vagy száz könyvet nyomtatnak. Több e-könyvkiadó is szerződésben áll digitális nyomdákkal, amiből azt látom, hogy ez egy elfogadható köztes megoldás az e-könyv barátainak és elutasítóinak is. (Bernáth Miklósnak köszönjük a beszélgetést! a Szerk. megjegyzése) Ezen kívül még éppen sikerült beférnünk az I. A. T. Kiadó könyvbemutatójára, ahol – tekintve, hogy ma a Könyvfesztiválon a hangoskönyveké volt a főszerep – Für Anikó és Szilágyi Tibor olvasott fel Dr. Flautner Lajos Varázslat Toszkánában című novelláskötetéből. Remek élmény volt, köszönjük! Ezután sajnos nekem más kötelezettségem miatt el kellett hagynom a helyszínt, de időközben Bea és testvére személyében megérkezett a váltás Kindle-varázs frontjára…
Szintén szombaton zajlott a “ebook-olvasók flashmob”-ja, amelynek keretében “spontán” elektronikus könyvolvasót ragadtak páran, és a kellemes napsütésben fél órát olvastak a Millenárius előtti dombon (na jó, szerényebben púpon). Nem voltunk túl sokan, és ráadásul én csak fotóztam, de a lelkesedésre nem lehet panasz.

A megszállottak (?!)

A minta mindenképpen életkorra nézve reprezentatív volt, két 1-2 év körüli babától kezdve a fiatalokon át az … érettebb korosztályig. Összességében egy vonzó, hétvégén már valóban sok látogatót vonzó esemény volt, sajnálatosan kevés e-tartalommal. A baráti MEK standját megtalálni komoly kihívás volt, Dworkyll-ék persze az F5-ös standon alaponan odatették magukat, a DigitalBooks-nál is kedvesen fogadtak,

A DigitalBooks csapata.

és láttam a Fapadost is. De mikorra várhatjuk az első magyar elektronikus könyvfesztivált? A bejegyzés szerzői: Berkes Klaudia, Palotai Kitti, Szántó Daniella és Kindlevarázs. A fotókat a szerzők készítették. A rendezvényre még visszatérünk, hogy felhívjuk a kedves Olvasók figyelmét néhány könyvre, ami nekünk megtetszett. Szóval folyt. köv.

Kategória: Hírek | Szóljon hozzá most!

400. kötet a Tékában!

Kedves Olvasóink!
Örömmel jelentjük be az év utolsó napján, hogy sikerült elérni a kitűzött célt, megjelent a 400. kötet a Tékában!
Az előző három szerzőhöz Gárdonyi Géza kötete zárkózik fel, címe: Hosszúhajú veszedelem.

Ezúton is köszönjük minden kedves Olvasónk érdeklődését, véleményét, javaslatait! A felmérésünk eredményeit már januártól folyamatosan beépítjük a folytatásba, és igyekszünk még könnyebben elérhetővé, használhatóvá tenni a Tékát! A blogban szintén számos újdonsággal találkozhatnak, van még muníciónk bőven!

Amennyiben hasznosnak találták/találják egész éves munkánkat, kérjük támogassák azt lehetőségük szerint! (PayPal gombunk jobb oldalon).

Minden Kedves Olvasónknak sikeres, boldog új évet, jó egészséget, és sok-sok kellemes olvasmányt kívánok a magam és a Kindle-varázs csapatának nevében!

Fehér Péter PhD

Kategória: Hírek | 1 hozzászólás