Súlytalan, súlyos, túlsúlyos (problémák)? E-könyvek a könyvtárban I.

Szeptember 26-án az e-könyvek kerültek a figyelem középpontjába a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. A 16 órakor kezdődő Súlyos vagy súlytalan problémák? című rendezvény néhány aktualitásra hívta fel a résztvevők figyelmét két, a témában különösen érdekelt csoport, a kiadók és a könyvtárak szemszögéből.

Az e-könyvek könyvtári hely(zet)e, jelene és jövője egyaránt foglalkoztatja a kiadókat és magukat könyvtárakat is, elsősorban azonban olvasói szempontokat, attitűdöt kell figyelembe venni, hiszen az e-könyvek iránti érdeklődés mértéke és milyensége nagyban befolyásolja a szolgáltatók (legyen szó akár kiadóról, akár könyvtárról) motivációit, lehetőségeit, mozgásterét. A rendezvényen három előadás háromféle szempontot, három fő problématípust vázolt fel a résztvevők számára.

Varga Csaba, az Akadémiai Kiadó és a CompLex Kiadó szerkesztője a kiadók tapasztalatait, a közgyűjteményekben való közrebocsátással kapcsolatos nehézségeit mutatta be előadásában. Az e-könyvek könyvtári használatát megnehezítő szerzői jogvédelemről szóló törvény ismertetése mellett szóba került az internetes kultúra, az elektronikus könyvet olvasók egyelőre szűk (de folyamatosan bővülő!) rétege és gazdasági szempontok. Az előadás végén a CompLex Kiadó fejlesztés alatt álló, még béta verziós e-könyvtárával is megismerkedhettünk. Az október végéig ingyenesen hozzáférhető közel száz kötet mellett a kiadó ilyen módon szeretné lehetővé tenni, hogy aki e-könyvet vásárol, online formában bármikor elérhesse azt.

Haffner Rita, az MTAK Tájékoztatási és Olvasószolgálati Osztály vezetője előadásában a könyvtár időszakosan és folyamatosan hozzáférhető e-könyvállománya, a könyvtárban kísérleti jelleggel használható e-könyvolvasó fogadtatása és egyes könyvtári funkciók e-könyves gyakorlatának kialakítása szerepelt. Megtudhattuk, hogy az alapvetően bölcsész profilú intézmény látogatói között a nyomtatott kiadványok élveznek elsőbbséget, a döntő többség csak akkor használja az olvasót, ha a keresett könyv vagy folyóirat más formában nem elérhető. Az eszköz iránti érdeklődést talán az is befolyásolta, hogy nem az olvasóteremben kapott helyet. Felmerült továbbá, hogy egyes könyvtári szolgáltatások (mint például a könyvtárközi kölcsönzés) még nem megoldottak, jelenleg is formálódik a leltári állományba vétel módja, az e-könyvek helye a nyomtatott kiadványok között, a jogszerű, biztonságos felhasználás feltételei.

A rendezvényt Naszádos Edit E-könyv: átok vagy áldás? című előadása zárta, melyben a kiadók és a könyvtárak problémái egyaránt említésre kerültek. Számos tényező játszhat szerepet abban, hogy az e-könyv iránt érdeklődők elsőként webboltokban keresik a kiadványokat, a könyvtári használat sokkal kevésbé elterjedt.

Az ilyen rendezvények egyik célkitűzése lehet, hogy az e-könyves ügyekben érdekelt különböző szervezetek az egyes kérdéseket, problémákat illető közös álláspontok megismerésével, közös szemléletmód kialakításával segítsék az e-könyv terjedését magánszemélyek és közgyűjtemények esetében egyaránt. Egyelőre a hazai olvasóközönségnek csak bizonyos rétegére jellemző az e-könyv iránti érdeklődés, ez pedig nagyszerű lehetőség teremt a könyvtár és a kiadó számára, hogy kialakítsák azt a kölcsönzésre és más könyvtári szolgáltatásokra vonatkozó gyakorlatot, ami jelentősebb felhasználói igény esetén is megállja majd a helyét.

A beszámolót Krizsai Fruzsina készítette. Köszönjük és várjuk szíves megjegyzéseiket, véleményüket!

A témára hamarosan visszatérünk!